Tag Archives: tolerANCIA

A 60-as évek második felében kezdődött hazánkban a családszociológiai kutatómunka, amelynek első eredményeit Kulcsár Kálmán foglalta össze. Differenciáltabban ismerteti a házassággal és a családdal kapcsolatos magyar kutatásokat a Lőcsei Pál szerkesztésében 1971-ben megjelent tanulmánykötet, amely a párválasztástól a válásig terjedően áttekinti az egész problémakört. További előrelépést jelentett Buda Béla és …

A tudományos vizsgálatokon túl jó néhány népszerűsítő könyv foglalkozik a házasságtémával, s ezekben már a házasság korszerű, szocialista modelljét állítják az olvasók elé. A 60-as években kezdték megműködésüket az első házassági tanácsadók is. A jugoszláv házasság- és családkutatási koncepciók a már említett, 1968-as belgrádi szemináriumon váltak ismertté. M. Boszanac professzor …

A jelenlegi helyzetet összegezi J. Rjurikov írása a változó szovjet családról. Bár válságról a szerző szerint nem lehet beszélni, jelentős átalakulások figyelhetők meg, fokozatosan módosul a családi viszonylatrendszer teljes alapzata. Leomlanak azok a pillérek, amelyek korábban a családot összetartották: az anyagi kényszer, a hagyományos erkölcsi normák stb. Az urbanizáció, a …

A szocialista országokban a házassággal és a családdal kapcsolatos viták 1960 körül élénkültek meg, és fokozatosan a közérdeklődés előterébe kerültek. Az azóta eltelt mintegy két évtizedben a tudományos kutatás is – elsősorban a családszociológia – mind jobban megközelítette ezt a témát. A viták, vélemények, tudományos megállapítások ismertetése szinte külön könyvet …

A házasság intézménye annyira beágyazódik a társadalomba, hogy sem múltja, sem jövője nem vizsgálható önmagában, a társadalmi feltételektől függetlenül. (Ugyanez érvényes természetesen a családra is.) A házasság és család mindig együtt változott a társadalommal, s ez a jövőben sem lesz másként. A házasságjövőjét ezért csak annyiban vázolhatjuk fel, amennyiben ismerjük …

A kutatók megállapítása szerint a csoportházasság szexuális előnyei nyilvánvalóak, bár nem problémátlanok. Sokak elképzelésétől eltérően a csoportházasság ritkán jelent csoportszexet, a nemi élet többnyire itt is páronként – a partnerek időnkénti változtatásával – történik. A „ki kivel aludjon” eldöntése körül azonban gyakoriak a viták, és a féltékenység is szerepet kaphat. …

A legtöbb kommunában megfigyelhető az a törekvés, hogy tagjaik meleg emberi kapcsolatba kerüljenek, „nagy családdá” váljanak. Ez a csoportházasság tendenciáját is magában foglalhatja. Ennek megvalósítása azonban még a kisebb létszámú kommunákban is ritkán sikerül. A csoportházasság ugyanis teljes intimitást és személyes elkötelezettséget jelent minden résztvevővel szemben. Ilyen mély és szoros …

A kommunák kísérleti közösségek, résztvevőik tudatosan próbálkoznak az emberi együttélés új lehetőségeivel. Egy laza közösség vagy hamarosan felbomlik vagy szorosabbá válik. Az integrálódás folyamatából pedig nem lehet kirekeszteni a szexualitást, de általában nem is akarják, hiszen a lakóközösségek többnyire haladó, sőt radikális eszmék felé orientálódnak. A fejlődő csoport előbb-utóbb szembekerül …

Az utóbbi évtizedekben, s különösen a 60-as évek közepe óta éppen a legfejlettebb tőkés országokban felújult és erősen terjed a kommuna-mozgalom. 1971-ben az amerikai kommunák számát pl. több százra becsülték, sőt egy felmérés közel kétezret talált. Számuk azonban állandóan változik, mert a kommunák átlagos élettartama alig egy év. Formáik is …

Az utópikus szocializmus eszméinek hatására már a múlt század első felében kísérletek kezdődtek olyan közösségek kialakítására, amelyekben a nemek viszonyát is újszerűen próbálták rendezni. A század folyamán több tucat ilyen kommunát alapítottak, ezek többsége azonban rövid életű volt. Csaknem valamennyire jellemző, hogy – a korai forradalmi mozgalmakhoz hasonlóan – céljaikat …