A tudatnak a szervezet fizikai reakcióira való redukciója jellemzi a polgári pszichológia behaviourista irányzatát is (J. Watson). Néha pedig az eszmeit csak a társadalmi ember külvilágra irányuló tevékenységi formájának avagy módjának tekintik. Ezt a jellemzést sem lehet azonban elfogadni. Az eszmei nem maga a tárgyi tevékenység, hanem csak annak szellemi …
Érdekel a cikk folytatása? »
A fiziológiai és a pszichikai kölcsönviszonyát illetően különböző értelmezési árnyalatokkal találkozhatunk: a pszichikum – fiziológiai folyamatok megnyilvánulása; a magasabb rendű idegműködés terméke; a fiziológiai belső aspektusa; annak állapota; magasabb rendű idegműködés; anyagi-fiziológiai folyamat; a magasabb rendű idegműködés szubjektív, a tárgyra vonatkoztatott, eszmei tartalma; az anyag mozgásának eszmei fajtája; az ember …
Érdekel a cikk folytatása? »
A pszichofizikai kölcsönhatás elmélete igyekszik figyelembe venni a fiziológiai folyamatoknak a pszichikus jelenségek kialakulására gyakorolt hatását és viszont. De ez a koncepció is különböző lényegekként kezeli a folyamatok e két típusát. Du Bois-Reymond például, amikor sorra vette a természetnek azokat a rejtélyeit, amelyeket az emberi ész sosem lesz képes megoldani, …
Érdekel a cikk folytatása? »
A pszichofizikai paralelizmus elmélete radikális dualizmust állít fel a pszichikai és a fizikai között. Eszerint a fiziológiai és a pszichikai folyamatok egyértelmű megfelelésben állnak egymással: az egyik típushoz tartozó folyamatok működését valamiféle módon mindig a másikhoz tartozók kísérik. A szervezetben végbemenő fizikai folyamatok – beleértve a külső viselkedést – anyagi …
Érdekel a cikk folytatása? »
Az eszmeinek számos felfogása ismeretes. Ezek azonban két alapvető pólus köré rendeződnek el: a materializmus és az idealizmus pólusa köré. Az idealizmus az eszmeit szubsztancia gyanánt fogja fel, amely állítólag az anyagi világ felett áll, az anyagból le nem vezethető és általa meg nem magyarázható. Ebben a felfogásban az eszmei …
Érdekel a cikk folytatása? »
Az eszmei a valóság pszichikus visszatükrözésének attributív tulajdonsága. Minthogy nem minden visszatükrözés pszichikus jellegű, az idealitás sem jellemez minden visszatükrözést és nem vonatkoztatható általában az egész pszichikumra. A tükörfelület is visszatükrözi a fénysugarakat – azonban a visszatükrözés ehhez hasonló fizikai és kémiai formái semmi eszmeit nem tartalmaznak magukban. Ezek nem …
Érdekel a cikk folytatása? »
A pszichikus jelenségek első jellemvonása visszatükröző jellegükben áll, a második pedig abban, hogy nem láthatóak, téren kívüliek, nem foghatók fel az érzéki észlelés által – tehát abban, hogy eszmei jellegűek. Az idegsebész az agykéregben csak a szürkeállományt látja s nem szellemi tűzhöz hasonló világos gondolatokat; a kő képmásának nincs színe, …
Érdekel a cikk folytatása? »
Igen. Ugyanolyan joggal, mint ahogy a magasabb rendű idegműködés fiziológiája a tudat agyi mechanizmusainak tanulmányozása során elvonatkoztat a tudat tartalmától, annak voltaképpeni lényegétől. Éppígy a kibernetika sem tanulmányozza sem az embert, sem a gondolkodást, sem a tudatot e szavak voltaképpeni jelentésében; felhasználva azokat a kutatási eredményeket, amelyeket más tudományok – …
Érdekel a cikk folytatása? »
A tapasztalat azt mutatja, hogy az elektromos számítógépek igen sikeresen modellálják az agyműködés egyes, viszonylag szűken specializált fajait, például az emberi formállogikai gondolkodás mechanizmusát. Ez azonban korántsem meríti ki a tudat teljességét, a gondolkodás „hajlékonyságát” és a legkülönbözőbb feladatok megoldásában megnyilvánuló hatékonyságát, amely nem kötődik formális szabályok valamely előre adott, …
Érdekel a cikk folytatása? »
Hogyan képes a gép megbirkózni a szellemi munka bizonyos fajainak automatizálásával — feltéve, hogy „emlékezetében” már rögzítve vannak a szükséges axiómák és gépi programok? A feladat végső soron helyes megoldásához a gép mindenekelőtt annak segítségével jut el, hogy igen nagy sebességgel képes végigvenni az összes lehetséges variánst. Az emberi agy …
Érdekel a cikk folytatása? »
LifePress Életmód magazin