Tag Archives: tudomány

Az emberi gondolkodás képességét a tárgyi-gyakorlati tevékenység logikája alakítja ki a történetileg létrehozott kultúrában való részvételen, a nevelésen és oktatáson, a társadalmilag megalkotott eszközöket és eljárásokat alkalmazó tárgyi tevékenységen keresztül. Éppen ezért a tudat és a tudatfunkciók valódi modellálása nem korlátozódhat csupán az agy struktúrájának reprodukálására. Ehhez létre kell hozni …

Az a gyermek, aki állati-természeti életfeltételek közé kerül, nem tanul meg emberi módra gondolkodni, noha lehetséges, hogy ezen feltételek között is sokkal eszesebben fog viselkedni, mint akár a legokosabb állatok, hiszen – a szülők génjeiben rögzítve – magával hozta az emberi nem egész történelmét. Amikor a múlt századok materialistái az …

Az ember a történelmi fejlődés folyamatában létrehozott tárgyi világ elsajátításán keresztül tanul meg gondolkodni. Éppen ezért az egyén – képletesen szólva – nemcsak a saját személyes történelmét hordja mindig és mindenütt magával, hanem az egész emberiség történelmét is. A valóság emberi visszatükrözésének megfejtését tehát nem elégséges pusztán ennek fiziológiájában keresnünk, …

Az agyban mintha egyetlen fonallá sodródnának az anyag valamennyi, a mai tudomány által ismert mozgásformájának szálai. A mesterséges „ész” problémájának megközelítésében egy másik megengedhetetlen egyoldalúsággal is találkozunk: egyesek feltételezik, hogy a gondolkodás az agy organikus, fiziológiai folyamataiból jön létre, mint az egyén tisztán természeti tulajdonsága, hogy minden attól függ, hogyan …

A kibernetika egyik legjelentősebb filozófiai-pszichológiai problémája az ún. mesterséges „ész” kérdése, amely körül napjainkig nem csitult el a viták heve. Az irodalomban gyakran találkozunk azzal a véleménnyel, amely az ember és az emberi ész minőségi, társadalmi-történelmi sajátszerűségét, a„logikai” gépek kiszolgáló szerepét hangsúlyozza, és azt állítja, hogy elvileg lehetetlen visszavezetni az …

Az emberi agyat úgy képzelhetjük el, mint egy bonyolult kibernetikai rendszert, amely információt fogad be és dolgoz fel, s az emlékezet blokkjaiban megőrzi ebből azt, ami szükséges. A külső információ az érzékszerveken keresztül jut az agyba. Az előbbiekben megy végbe az információ átkódolása: az ingerkeltő sajátos energiája idegimpulzusokká, azaz kiváltó …

A visszatükrözés formája a kölcsönhatásban álló testek strukturális felépítésének sajátosságától és szintjétől függ. A visszatükrözés tartalma pedig abban jut kifejezésre, milyen változások mentek végbe a visszatükröző tárgyban, és ezek a hatást gyakorló tárgy vagy jelenség milyen aspektusait reprodukálják. A visszatükrözési folyamatok az információ átadásának és feldolgozásának folyamatai. Az anyag strukturális …

A heterogenitáson, vagy másképp fogalmazva, a közlés forrásában adott választási lehetőségek sokféleségén alapul az információ mennyiségi értékelése. Minél szélesebb a választás lehetősége, annál meghatározatlanabb a kimenetele. A választás eredményeiről szóló közlésnek meg kell szüntetnie ezt a meghatározatlanságot. Minél nagyobb fokú meghatározatlanságot szüntet meg az adott közlés, annál több információt tartalmaz. …

Ma már vannak olyan gépek, amelyek képesek maguknak a feladatoknak a kidolgozására is. Az ember csupán a vezérlés célját határozza meg. A mai ember világszemléletét jelentősen gazdagító, alapvető fontosságú eszmék tartalmát a világegyetem alkotóelemeinek új felfogása teszi; ezen elemek közé kell sorolnunk az információ jelenségét is. Bármiféle szervezett rendszer elképzelhetetlen …

Az idegmechanizmusok működésével kapcsolatos kérdések a továbbiakban is vezető szerepet töltöttek be a kibernetikában, mind tartalmi súlyukat, mind a velük foglalkozó kutatások számát tekintve. Napjainkban szinte egyetlen olyan neuropatológiai, pszichiátriai, neurofiziológiai és pszichológiai problémát se találhatunk, amelynek kibernetikai interpretációjára ne történtek volna kísérletek. Az epilepsziás rohamok eredete és az emlékezet-mechanizmusok, …