Tag Archives: tudomány

Az emberi viselkedést vizsgáló kutatók olykor félrevezetik kísérleti alanyaikat, hogy a váratlan eseményekre adott reakciójukat vizsgálhassák. Híres példa erre az a kísérletsorozat, amelyet Stanley Milgram kezdeményezett 1965-ben a New York-i Városi Egyetemen. Milgram azt mondta a pénzzel honorált önkéntes kísérleti alanyoknak, hogy a büntetés tanulásra gyakorolt hatását óhajtja vizsgálni. Ezután …

Bármilyen körültekintően tanulmányoztak is egy ígéretes új kezelési eljárást, az első embert, akin kipróbálják, bizonyos értelemben kísérleti alanynak kell tekinteni. Az erkölcsi dilemma abban áll, hogy miképpen óvjuk meg őt az esetleges veszélyektől, miközben sok ember javára keressük a lehetséges előnyöket. Egyes kutatók hősiesen magukra vállalták a kísérleti alany szerepét. …

Sigmund Freud úgy vélte, hogy a pszichikum csatatér, ahol az ösztönén (id – Es), a tudatos én (ego – Ich) és a felettes én (superego – Uberich) örökös küzdelmet folytat egymással. Az id az „állat”, vagyis a gyönyörelv szerepét tölti be; a szuperego a lelkiismeretnek felel meg, s az ego …

A tömeg erőszakos fellépése egyik megnyilatkozása annak, amit a pszichológusok tömeghisztériának neveznek. Egy csoport tagjaként az egyén esetenként olyasmit tesz, mond vagy érez, amit egyébként maga is elfogadhatatlannak tart, vagy szabadjára engedi máskor féken tartott érzéseit. Két körülmény megléte szükséges ahhoz, hogy az embereken úrrá legyen a tömeghisztéria. Először is …

Jelszavak és lelkesítő szólamok ismételt hangoztatása – ebben foglalható össze a propaganda lényege. Az emberek általában hajlamosak tudomásul venni a propaganda közvetítette üzenetet különösen, ha elidegenedettnek érzik magukat, és ha úgy érzik, nincs megbízható tájékozódási forrásuk. A propaganda háborús időkben különösen hatásos lehet. Az agymosás ezzel szemben az emberi elmeműködés …

Az agy működésével kapcsolatos újabb kutatások az önfejlesztő eljárások között előkelő helyet biztosítanak a testmozgásnak. A testgyakorlás megnyugtató hatású, ugyanakkor jót tesz a szívnek, a tüdőnek és az izmoknak. A „futómámor” néven ismert jelenség föltehetően azért következik be, mert a megerőltető testmozgás endorfinok fokozott termelésére készteti az agyat. (Az endorfinok …

Az 1970-es évek elején dr. Herbert Benson, a Harvard Egyelem kardiológusa a transzcendentális meditáció (TM) művelőit tanulmányozta. A meditáció e formája abból áll, hogy az illető személy bezárkózik egy csendes szobába, becsukja a szemét, és szótlanul ismétel egy mantrát – a meditáció megkönnyítésére szolgáló szót vagy hangot. Az eljárás hívei …

Egyes rítusokról bebizonyosodott, hogy önmagukban is gyógyító hatásúak. Emellett egyes primitív gyógyítók a mágikus szertartásokat összekapcsolják olyan gyógyszerekkel, amelyek élettani hatását ma már jól ismerjük. Sok rítusban használják például a mákot, amelyből az egyik legerősebb fájdalomcsillapító, a morfium származik. Más „mágikus” gyógyító eljárások a placébóhatásnak köszönhetik gyógyerejüket. Ez a hatás …

A történelem minden korszakában csupán maroknyi ember volt képes elhatárolódni egy olyan érzésvilágtól, amely szerint életünk eseményei természetfeletti lényektől vagy mágikus erőktől függenek. Különösen a „tudomány előtti” kultúrákban jelent a babona egyfajta pszichológiai védelmet a környezettel szemben, amelyben szemlátomást hemzsegnek a fenyegető, kiszámíthatatlanul viselkedő szellemek, s ezeket ki kell engesztelni …

Egyik-másik babonás hiedelemből gyakorlati haszon is származott. Angliában egykor az a babona járta, hogy aki átesik a tehénhimlőn, védetté válik a fekete himlővel szemben. Edward Jenner az 1700-as évek végén komolyan vette ezt a hiedelmet, és kiderítette, hogy akit beolt tehénhimlővel, az nem kapja meg a fekete himlőt. Így született …