A tudat és annak jelentősége évezredeken keresztül véget nem érő viták tárgya volt, s a pszichológusok és filozófusok a mai napig élesen eltérő nézeteket vallanak erről a kérdésről. Egyesek szerint a tudat nem más, mini éntudat, vagyis abban áll, hogy az illető tisztában van viselkedésének okaival és következményeivel. Ebben az …
Érdekel a cikk folytatása? »Miért hívják az agy egyes részeit hüllő-, illetve emlősagynak?
Paul MacLean élettankutató szerint az emberi agy valójában három agyból áll. Az egyiket főképpen a gerincvelővel szomszédos agyrészek alkotják, ide tartoznak az agytörzs részei is. Mivel emlékeztet a hüllők teljes agyára, az emberi agynak ezt a részét MacLean hüllőagynak nevezte el. Akárcsak a gyíkok vagy a kígyók teljes agyának, ennek …
Érdekel a cikk folytatása? »Mivel magyarázhatók az ufókról szóló beszámolók?
Amikor a második világháború befejezése után felröppentek az első ufókról szóló hírek, az amerikai légierő vizsgálatot rendelt el, hogy kiderítse, nem idegenek ellenséges szándékú tevékenységéről van-e szó. Amikor sem földi, sem földön kívüli ellenségnek nem lelték nyomát, a vizsgálatot leállították. Akiket nem győzött meg a cáfolat, azt állítják, hogy a …
Érdekel a cikk folytatása? »Mi a különbség a neurózis és a pszichózis között?
Az elmezavarok leírásában veszé1yes minden általánosítás, ugyanis minden eset egyedi. Ugyanakkor az általánosan használt kifejezések (pl. neurotikus, pszichotikus) értelme koronként, országonként változhat. Nagy általánosságban a pszichózis súlyosabb betegség, mint a neurózis. A pszichoterápia – a „beszélgetéses terápiák” valamelyike – gyakran hatásos a neurózisok kezelésében, a pszichózisok azonban elsősorban gyógyszerekkel befolyásolhatók, …
Érdekel a cikk folytatása? »A pszichoterápia és az önismeret
Hogyan befolyásolja a pszichoterápia az önismeretet? A pszichoterapeuták többsége azt vallja, hogy segíteni csak olyasvalakin lehet, aki maga is óhajtja a segítséget; s aki vállalkozik a terápiára, az a legnehezebb feladatok egyikét vállalja. A feladat ugyanis olyan szokások felismerése és megváltoztatása, amelyek szolgálnak ugyan valamilyen célt, de végső soron önpusztítók. …
Érdekel a cikk folytatása? »Mindig harcban álltak egymással az emberek?
Bizonyos agresszióra való hajlam veleszületett emberi tulajdonság. Az első tudatosan megtervezett és megvalósított háború – azaz „jól kitervelt, közösen elkövetett lopás” – akkor törhetett ki, amikor létrejöttek az első földmíves-települések, és idegenek vetettek szemet a telepesek földjére és javaira. A háború indítékai nagyon változatosak. Az emberek hajlanak arra, hogy összetartsanak …
Érdekel a cikk folytatása? »Hogyan hat az agyra a zene?
A zene alkalmas az agy biokémiájának megváltoztatására – állítja a kaliforniai Stanford Egyetem farmakológusa, dr. Avram Goldstein. Drámai, felkavaró hatású zene hallgatása nyomán megindulhat az agyban a kellemes érzéseket keltő endorfinok termelődése. Nem is olyan régen az emberek csak akkor hallgattak zenét, ha a család egy tagja leült a zongorához …
Érdekel a cikk folytatása? »Túlhaladottá válnak-e a mítoszok?
Thomas Berry író egy mitikus „történetet” elevenít fel, amely egykor jól kifejezte az életről alkotott elképzeléseinket. „A régi történet hosszú időn át becsülettel szolgált bennünket – formálta érzelmeinket, életcélt állított elénk, erőt adott tetteinkhez, szentesítette a szenvedést, irányt adott a nevelésnek… Ma már ez a régi történet nem működik. újat …
Érdekel a cikk folytatása? »A mítoszok és az elmebetegségek kapcsolata
Van-e összefüggés az ősi mítoszok és az elmebetegségek között? A mitikus hősök némelykor megoldhatatlannak tetsző problémákkal találják magukat szemben. Tragikus sorsuk az ókori görögök számára az ember esendőségét példázta, ezért balszerencséjük sorsszerinek tűnt fel. Freud szemében ezek a mítoszok azoknak a tudattalanban jelentkező konfliktusoknak élethű ábrázolásai, amelyekkel a gyermekeknek meg …
Érdekel a cikk folytatása? »A mítoszok titokzatossága
Mi a mítosz? Elterjedt szokás mítoszt emlegetni, amikor valamely téves hiedelemről van szó. A politikusok például szívesen dédelgetik nemzetük legyőzhetetlenségének mítoszát. A tudósok a régiek nap- és holdistenmítoszát állítják szembe a modern csillagászat megállapításaival. Mindez Platón és Arisztotelész felfogását tükrözi, akik a mitikus képzeletet a logikus gondolkodásnál alacsonyabb szintre helyezték. …
Érdekel a cikk folytatása? »