Tag Archives: varangy

A zöld levelibéka elsősorban a ligetes folyóvölgyeket, az apró tavakban gazdag lombos és vegyes erdőket, a nádasokat és a bokrokkal benőtt kerteket kedveli, ha ott alkalmas vízre is lel. Petézőhelyei tiszta vizű, buja növényzetű tavacskák, nagyobb pocsolyák, holtágak vagy ligetes folyóöblök. Szívesen elfoglalja azonban a mesterséges kerti tavacskákat és a …

A világosbarnás, olajzöld, feketés vagy teljesen okkerszínű levelibékák is, amelyek e színüket hosszabb ideig megtartják. Találtak már tiszta fekete (melanisztikus) levelibékákat is. Szintén különlegesek a„kék” levelibékák, amelyek bőréből hiányzik a sárga színanyag. A Korzika, Szardínia, Elba és Capraia szigetén élő H. a. sarda alfaj bőre feltűnően szemcsés, olajzöld vagy szürke …

Összetéveszthetetlen. Csak nagyon közeli rokonával, a mediterrán levelibékával lehetne összekeverni, de attól könnyen megkülönböztethető a rendszerint szépen kirajzolódó, még ültében is jól látható feketés „csípőkacskaringó”, azaz a hát és a has közötti határvonal révén. A mediterrán levelibékánál ez ugyanis hiányzik. Testhossza max. 5,2 cm. A kifejlett hímek átlagos tömege 8-9 …

A zöld varangy az ázsiai sztyepövből származik, és a jégkorszak után hódította meg Kelet- és Közép-Európát. Areálja nyugaton Franciaország keleti részéig terjed, északon a Baltikumot és Moszkva környékét is magába foglalja. Megtelepedett az egész Balkánon, Olaszországban, a Földközi-tenger nyugati szigetein és Észak-Afrikában is. Élőhelye: mint a hideg telekhez és a …

Összetéveszthetetlen. E nagy, erőteljes, akár 10 cm-es testhosszt is elérő varangy hátmintázata olyan jellegzetes, hogy aligha lehet bármilyen más fajjal összekeverni. Egész hátoldalát szabálytalan alakú világos vagy sötétzöld foltok és mezők borítják, amelyek a köztes világos mezőktől élesen elhatárolódnak. Az állatot ez ugyanolyan jói elrejti, mint a harci járművek alakját …

Nyugat- és Közép-Európa Északnyugat-Oroszországig. A nádi varangy helyenként Angliában és Délnyugat-Írországban is előfordul. Az Alpoktól délre hiányzik. Közép-Európa nagy részén ez a legritkább varangyfaj. Magyarországon nem él. Élőhelye: folyóvölgyek és alföldek homokos talajú vidékei; fő biotópjai a napsütötte, száraz, gyér növényzettel borított helyek. Jobb híján megtelepszik nagy kiterjedésű kavicsfejtőkben, felhagyott …

A közepes nagyságú, erőteljes alkatú varangy, többnyire 6-7, ki-vételesen akár 8 cm hosszú is lehet. Háta közepén vékony, legtöbbször sárgás, de gyakran fehéres vagy vöröses vonal fut végig, a szemektől indulva egészen a kloákáig. Ez a sáv csak ritkán hiányzik, ezért nagyon jó faji bélyeg. A hát egyébként barnás, szürkésbarna …

A petézőhelyre érkezve a nőstények habozás nélkül megkezdik a peterakást. A hímek gyakran elkeseredetten küzdenek az általában kevesebb varangyhölgyért. Közben szinte folyamatosan hallani érdes „kvekk, kvekk…” hangjukat, így jelzik egymásnak nemi hovatartozásukat. A hímek ugyanis már egészen egyszerű külső ingerekre is ölelő reflexszel reagálnak, és e jelzés nélkül egyfolytában egymást …

Túlnyomórészt éjjel aktív faj, az első meleg tavaszi estéken hagyja el téli rejtekét. A vándorlást a petézőhelyek felé az esők és a 10 °C fölötti külső hőmérséklet váltja ki. A nászidőszak rövid; gyakran már néhány március végi, április eleji este után a barna varangy állományok legnagyobb része be is fejezte …

Az európai békák közül a legnagyobb areálja a gyepi béka mellett a barna varangynak van. E Dél-Spanyolországtól Közép-Svédországig terjedő óriási területen állománysűrűsége valószínűleg sokkal nagyobb, mint a még északabbra felhatoló gyepi békáé. A Földközi-tenger mellékén előfordul végig a Pireneusi-félszigeten, egész Olaszországban, Szicília szigetén, Görögországban, az Égei-tengeri szigeteken és a Balkánon. …