Tag Archives: világegyetem

Alapító: Mohamed Mekkában, Kr. u. 570-632 Mohamed 35 évesen ébredt tudatára a prófétai feladatainak. Prófétai prédikációi az általa folyamatosan érzékelt isteni kinyilatkoztatásokon alapulnak. Mohamed a világvégéről prédikál, és bűnbánatra, jótékonyságra szólít fel. Első híveit Mekka elővárosának szegényei és rabszolgái között találja meg. A hatalmasok azonban félnek Mohamed befolyásától, és elutasítják. …

A régi bölcsességek fontos részét képezték a reinkarnáció és a karma tanai. Nem volt ez másként a Római Birodalomban sem, amely akkoriban magába foglalta lényegében az egész civilizált európai világot, a keleti rész kivételével. A Római Birodalomhoz tartozott lényegében egész Kis-Ázsia, Egyiptom, Itália, Görögország, Gallia, Spanyolország, Germánia egyes részei, Nagy …

Az Ótestamentum régi zsidó írások gyűjteménye, amelyeket a bibliamagyarázó Ezra gyűjtött össze, miután a zsidók visszatértek a babiloni fogságból. Ezra összegyűjtött valamennyi fellelhető régi iratot, és így kialakította a zsidó kánont. Több kihagyás és változtatás után ebből a forrásból állították össze végül a keresztény Ótestamentumot. Az Ótestamentum ezért az allegorikus …

Az oltáriszentséggel való egyesülés a múlt misztériumiskoláinak egyik legszebb rítusában gyökerezik, ami napjainkban egyre inkább a véleménykülönbségek forrásává válik. A régi misztériumok tanulmányozása egyértelműen megmutatja, hogy a kenyér és a bor fontos szerepet játszott a beavatási szertartásokban. A hagyományok a bort vagy a vért említik, és mind a két szóval …

A keresztény vallás gondolatai között megtaláljuk mindazokat az alapvető tanokat, amelyekkel már a régi vallásokban is találkoztunk: A háromszoros Logosz itt is hármasságként jelenik meg. Az első Logosz, minden élet forrása, az Atya. A természete szerint kettős, második Logosz a Fiú, az Isten-ember. A harmadik Logosz a teremtő intellektus, a …

A zsidó vallás Kr. e. 538, a zsidók visszatérése a babiloni száműzetésből. A zsidó vallás korszaka vallástörténeti szemszögből csak Kr. u. 587-ben, a babilóniai száműzetés időszakában kezdődik, és ez az izraelita-zsidó történelem második fejlődési szakasza is egyben. A következő időszak folyamán sokféle vallási mozgalom és irányzat alakul ki, de az …

Elő-Ázsia A babiloni vallás Kr. e. 1894 – 539 A babilóniaiak birodalma, amely az alsó Eufrátesz és a Tigris közötti alföldön terül el, híres a termékenységéről. A babiloni vallás a sémi, a mezopotámiai és az elő-ázsiai nép vallása. A babilóniaiak a kozmikus hármasságot tisztelik, amely három területre osztja a világmindenséget; …

Egyiptom Kr. e. 2955 A görög eredetű Egyiptom szó jelentése: „a Nílus ajándéka”. Egyiptomi vallásnak a régi Egyiptom lakosságának a vallását nevezik, amely Kr. e. 2955-től, a két birodalom, Felső- és Alsó Egyiptom, azaz a Nílus völgye és a Nílus deltája egyesítésétől a római uralom végéig, Kr. u. 395-ig tartott. …

A védikus vallás Kr. e. 1500 – 900 Védikus vallás alatt az árja bevándorlók indiai vallását értik, amely a négy Véda (szanszkrit szó, jelentése: tudás) alapján alakult ki. A védikus társadalmi rendszerben a bevándorolt, világos bőrű árja hódítók és az alávetett, sötét bőrű őslakosság közötti ellentét a kasztrendszerben jut kifejezésre, …

Az első árja hódítók „Sindhu”-nak nevezték a folyót, amelynek a partjain elpusztult az emberiség egyik legrégebbi civilizációja. A perzsa harcosok, akik Kr. e. 500 körül, Dareiosz király uralkodása alatt érkeztek ide, a „Hindu” szóra változtatták a Sindhu nevet. Amikor aztán Nagy Sándor a Görögországból kiinduló, híres hadjárata során Kr. e. …