Kezdőlap / Társadalom / Házasság / Edződjünk hozzá a „harmadikhoz”?

Edződjünk hozzá a „harmadikhoz”?

Az egészséges és neurotikus motívumok gyakori keveredése folytán többnyire csak alapos elemzéssel dönthető el, hogy egy-egy esetben milyen jellegű házasságon kívüli kapcsolatról van szó. Ugyanilyen bonyolult a házasságon kívüli nemi kapcsolatok kihatásainak, következményeinek problémája is. Abban a legtöbb szakember egyetért, hogy a következmények sokfélék lehetnek, de nem törvényszerűen, nem feltétlenül negatívak a házasság, illetve a házastársak szempontjából. Megoszlanak viszont a vélemények arra vonatkozólag, hogy a negatív vagy a pozitív hatások vannak-e túlsúlyban. Egy francia szexológus (A. Morali-Daninos) szerint a házasságtörések jó része rövid ideig tart és gyakran fájdalmas tapasztalatokat jelent, amelyek megfelelően átgondolva és „megemésztve” többször megerősítenek egy felborulni készülő házasságot, mintsem gondolnánk. J. F. Cuber szerint a következmények attól függően különböznek, hogy titokban történik, vagy a házastárs tudtával, illetve hogy mindketten csinálják, vagy csak a házastársak egyike.
A. C. Kinsey a házasságon kívüli nemi kapcsolatok társadalmi jelentőségét elemezve kiemeli, hogy általában új típusú szexuális tapasztalatokat biztosít, érzelmi kielégülést jelenthet, javíthatja a házastársi alkalmazkodást, elősegíti az egyén társadalmi helyzetének megváltoztatását, lehet a hála, a bosszú vagy a függetlenség biztosításának eszköze stb. Terhességet az ilyen kapcsolatok ritkán okoznak, viszont elég gyakori következményük a házastársak érzelmi elhidegülése (bár ez inkább ok, mint következmény). Kinsey szerint az érintettek 40-50%-ának az sem jelentett komolyabb nehézséget, ha a házastárs tudomást szerzett a kapcsolatról. A. Ellis az egészséges motivációjú külső kapcsolatok kihatásait általában kedvezőnek ítéli, de megjegyzi, hogy sok múlik azon, milyen a házastársak beállítottsága az ilyen kapcsolatokkal szemben.
Ha ez a beállítottság – ahogy ma többnyire tapasztaljuk – eleve elutasító, akkor a kedvező hatáslehetőségek nem érvényesülhetnek, s a „harmadik” megjelenése válságba sodorja a házasságot. Ez azonban nem szükségszerű; a házastársi kapcsolat „hozzáedződhet” egy külső kapcsolat elviseléséhez még akkor is, ha az tartósnak bizonyul. A családszociológusok egyre több ilyen példával találkoznak. A házasságon kívüli kapcsolatokat – írja Cseh-Szombathy László (1975) -„az eddigi vizsgálati koncepciók csupán, mint deviáns eseteket kezelték; az empirikus vizsgálatok azt bizonyítják, hogy e kapcsolatok a házasságok jelentős részében nemcsak előfordulnak, hanem intézményesülnek is, és a házastársi normák változnak úgy, hogy e kapcsolatok nem jelentenek többé deviáns magatartást az adott család szempontjából”.

Kapcsolódó fórumok:

Ezt mindenképpen olvasd el!

Családtervezés és fogamzásgátlás

Sokan a családtervezés és a fogamzásgátlás, vagyis a teherbe esés megelőzése között éles ellentétet látnak. …

Hozzászólás