...szellem. Egyszerre létezik az univerzumban és azon túl. A hinduk úgy hiszik, hogy Brahman azzal a három tulajdonsággal irányítja a világot, mely abban az istenhármasban testesül meg, melynek tagjai Brahma,...

...szellem a munkahelyüket is áthatja, mivel a felsőbb vezetőséget ugyanúgy tisztelik, mint egy családképben a fiatalabbak az idősebbeket. Így a Kínai az egész életében a tisztelet kihívásáért, a nagyobb haszonért,...

...ez a birodalom rendkívül fontos szerepet játszik bolygónk fejlődési tervében, még akkor is, ha az emberiség csak átmeneti állapotot jelent az állatok birodalma és a szellem birodalmai között. Isteni szikrák...

...szétáramló gondolattöredékek sorát idézi csak fel. Amikor az ember fáradt, gyakran engedi csapongani, véletlen álmodozásokba elmerülni gondolatait. Ezt nevezi Hegel a szellem önmagában való zavaros erjedésének. De még az ilyen...

...kategóriújához. Ezt nemcsak az emberi „Én” természetébe való elméleti elmélyedés kíséri, hanem – az esetek egy jelentékeny részében – a szellemi alapelv abszolutizációja is. A szellem az idealista világnézet rendszerében...

Spirituális nézőpont szerint az ember a test, a szellem és a lélek egysége, optimális esetben e hármasság harmonikus egységben áll egymással, amely harmónia testi-lelki egészséget eredményez. Ilyenkor nem vagyunk betegek,...

...hozni az Én egyes részeit, mint a cselekvést, a gondolkodást és az érzékelést, hogy a személyiség hatékony egésszé váljon. Ezután következik az egyesülés a lélekkel, majd jóval később a szellemmel,...

...test-lélek-szellem egyensúlyát. Hangsúlyozza a rendszeres gyakorlást, mellyel tartós eredmények érhetők el. A jóga szó Patanjali (kb. 2500 évvel ezelőtt) szerint a gondolathullámok uralása, lecsendesítése. A jóga életérzés, filozófia és valahol...

Az élet általános alapelvéből a lélek – avagy szellem – a tudat sajátos alapelvévé válik. A lélekben elkülönül az élet, az élmény, illetve a megismerés, a gondolat, a tudat. Descartes...

...szubsztanciának, s ezáltal tagadta a tudat szubsztanciális jellegét. Az ember szellemi életét olyan terminusokkal jelölte, mint „szellem”, „lélek”, „ész”, „gondolkodás”, s a kiterjedéssel együtt a szubsztancia (a természet) attributumaként fogta...