Kezdőlap / Utazás és szabadidő / Utazási tippek / Izland Kék Lagúnája

Izland Kék Lagúnája

A parti sziklák tengeri madarak otthonai, minden tenyérnyi padkán halászmadarak láthatóak. Oly annyira, hogy a lundák Izland pólóinak fő díszítőelemei. Izland azért nem lépett be az európai unióba, nehogy felségvizein mások is halászhassanak. Egyetlen izlandi programból sem hiányozhat a „Kék Lagúna „(Bláa Lónið). A romantikus elnevezés profán keletkezést takar, egy geotermikus erőmű hulladékvizét vezetik a mesterségesen kialakított medencébe. A melegvízben kovapáncélú algák milliárd számra szaporodtak el, majd a parányi páncélkák lesüllyednek a medence fenekére, fehér iszapréteget alkotva. Ennek az iszapnak gyógyító,- bőrregeneráló hatást tulajdonítanak, ennek megfelelően, kis tubusokban méregdrágán árulják a turistáknak. Reykjavík peremén az elnöki rezidencia közelében van egy kistemplom, ami Izland kereszténységének 1000 éves momentumait idézik. Izlandon annyi a vízesés, mint bp-i utakon a kátyú. Néhány közülük fantasztikus, a csodás Gullfoss az arany-vízesés. A vízesésből felszálló pára ráfagy a sziklafalakra, üveggolyókra emlékeztető bevonatot alkotva. Geológiai jelenségek szempontjából világhírű helyszíne a forró szökőforrások névadója, az izlandi Geysír. A Thingvellir Nemzeti Park 1930 óta védett terület, itt látható Izland legnagyobb tava is. 930-ban Izland első telepesei itt alapították meg a világ első parlamentjét, és egészen 1798-ig itt gyűléseztek. És nem csak ebben elsők, 1980-ban itt választották meg a világon, az első női államfőt. Sajnos Izland aktív geológia működése eltüntette a helyet, de egy zászlóval emléket állítottak róla. Mindkét elnevezésben szerepel a thing szó, ami parlamentet jelent. Az Althing működésének a központja az úgy nevezett „törvényszikla” volt, ahol 3 évre választottak törvénymondót, vagy bárkit, aki beszélni akart. És nem utolsó sorban két kontinens határa is itt található egy hasadéknál, kialakulását 12 000 évre becsülik. A kőzetek mágneses vizsgálata alapján állítható hogy a hasadék egyik oldala az észak-Amerikát, a másik az Európát hátán hordozó gigászi kőzetlemezhez tartozik. Aztán itt van a „fejszefolyó patak” is, (egy monda szerint ide dobták a hűtlen asszonyokat). A valóságban, a mederben heverő borotvaéles sziklák magyarázhatják az elnevezést. Ne hagyjuk ki a Kerid nevű kráter tó-t sem utazásunkból. Ez a vulkán 3000 éve működött, azóta megmaradt 55 m mély krátere, amelynek falát már birtokba vette a növényvilág. Izland délnyugati partvidékén számos látványos vízesés zúdul alá. Ezek egyike a Skógafoss, ahol 60 m-ről zúdul alá a víz. Ha fúj a szél, a felcsapódó vízpárát messzire szétteríti. A közelében tőzegházak sorakoznak, a 19 sz. közepén ilyenekben lakott a legtöbb izlandi . A növényzettel fedett vastag tető,és a tőzegtéglából álló falak,jól védtek az időjárás viszontagságai ellen,de a házak belsejébe kevés fény jutott. A skanzenben régi tárgyak gyűjteménye, eredeti berendezések is láthatóak. A délnyugati partszakasz egy másik szép vízesése Seljalandfoss névre hallgat. Egy keskeny ösvényen bejuthat az ember a 40 méter magas vízfüggöny mögé is. Jéghegyek látványában gyönyörködnének, ki ne hagyják a dél-keleten található Jokulsarlon-t.

Ezt mindenképpen olvasd el!

Alkmaar, a holland sajt főváros

Hollandiáról valószínűleg előbb jut eszünkbe a piros lámpás negyed és a legális marihuána, mint a …

Hozzászólás