Kell-e nekünk a tisztítókúra?

Március közepe táján időszerű elgondolkodni többek között azon, kezdjünk-e bele egy rövidebb-hosszabb ideig tartó böjtbe, tisztítókúrába.
Akinek eszébe sem jutna ezen gondolkodni, szinte biztos, hogy egy-másfél hónapon keresztül internetes barangolásai során lépten-nyomon ilyen témájú hirdetésekbe, cikkekbe, topicokba fog botlani, vagy a reggeli újságolvasás közben talál egész oldalas cikket a különböző tisztítókúrák összehasonlításáról.
De vajon vágjunk-e bele?

Ha másból nem indulunk ki, csak a böjtölés ősidők óta meglévő szokását vesszük alapul, melyet gyakorlatilag az összes világvallás a szellem és a test megtisztulásának, az isteni kegyelem megszerzésének, valamint a korábban érzékelhetetlen dolgok „meglátásának” eszközeként kiemelten hirdet, talán mondhatjuk, hogy ha ez a szokás ennyi időn át megmaradt, annyit biztosan megállapíthatunk, hogy ártani nem árthat – persze csak ha ésszel csináljuk – vele magának senki.
Sőt, állítólag az állatokban genetikailag kódoltan bennük van, hogy ha betegség esetén annak jellegétől függően hosszabb-rövidebb ideig nem esznek.
Mindezt ugyanazért, ami a böjtölés jótékony hatásának tudományos alapját is jelentené. Mindez nem más, mint az az állítás, hogy amíg a szervezetünknek nem kell bajlódnia a magunkhoz vett különféle táplálék megemésztésével, addig az egyébként erre a célra fordított belső energiáinkat az egyes szerveink gyógyítására, karbantartására, illetve a számtalan méreganyag „kitessékelésére” tudja fordítani.
Az „ép testben ép lélek” elvéből kiindulva pedig mindezek által szellemünk is új erőre kap.

Ez mind szép és jó, de azért nem olyan egyszerű, mint egy faék.
A böjtöléshez, vagy tisztítókúrához bizony akaraterő is kell.
Van, hogy ne is kevés.

Viszont és azt mondom, hogy naponta egy kis dinamikus mozgással egybekötött zöldség-hét, meg a kizárólagos vízivás jó sok gyümölccsel egybekötve talán teljesíthető mindenki részéről.
Persze itt is igaz, hogy az eredmények erősen függenek a befektetéstől.

Összegzésként a magam részéről legalább ezen utóbbi változat megtartását javaslom mindenkinek, ilyen hosszú tél után ugyis a szabadba vágyik általában mindenki. Ezzel lehet is kezdeni. Gyerünk ki a szabadba!