Kezdőlap / Állatok / Macska / Macska történelem

Macska történelem

Kevés állatfaj van, amely olyan ellentmondásos szerepet töltött be a történelem során, mint a macska. A máig legidősebbnek számító macskaábrázolások Kr.e. VI. és V. évezredből Anatóliából és Jerikóból maradtak ránk. Ennek ellenére, ha a macskák múltjára gondolunk, a fáraók világa jut eszünkbe. A núbiai macskát Egyiptomban kezdetben csak vadászatokon használták, csak később kezdődött el fényes karrierje, egészen az istenséggé való felemelkedésig. A Kr.e. 2000-es évek vége felé Egyiptom nagyhatalommá nőtte ki magát, amelynek megélhetése szinte kizárólag a magtárolók biztonságossá tételén múlott. Ha sikerült a kártevőktől megőrizni a tartalékokat, sem a Nílus pusztító áradása, sem az aszály nem ingathatta meg a birodalmat. A patkányokat, egereket elpusztító macska értéke és tekintélye gyorsan megnőtt. A macskák tisztelete Kr.e. 1800 körül érte el tetőpontját. Basztet macskaistennő szent helye zarándokhellyé fejlődött, hívek sereglettek oda a birodalom minden pontjáról. A templom macskáit külön papi rend gondozta. A macskatemetőből előkerült bebalzsamozott állatmúmiák egyértelműen bizonyítják, hogy a cicusokat ebben az időben már tenyésztették. De nemcsak Egyiptomban, hanem Kínában is megjelent a macskák tisztelete. A Kr. e. 600 körül keletkezett Ódák Könyvében már felbukkan Mao, a szent macska. Furcsa mód, 900-1000 év múlva a kínaiak hitvilágában a jóságos Maot felváltotta egy varázsolni tudó gonosz macska képe. Ezidőtájt Japánban is megjelentek a cicák. Jelentőségük 1000 körül, Ícsijó császár idejében nőtt meg, aki luxuskedvencként tartotta a cicusokat. Azonban itt is alig 200 év múlva egy ősi legenda miatt a macskák a félelem tárgyává váltak, akik -úgy gondolták,-_éjjelente farkukat kígyóvá változtatják. Ezt megelőzendő, a macskák tóbbsége farok nélkül éldegélhetett. A tisztelet és gyűlölet közötti út állomásait az európai macskáknak is alkalmuk volt megismerni. Itáliában csak az I. sz.-ban váltak népszerűvé, majd a hódítások által elterjedtek Európában. Először játékszerként, később a rágcsálóktól való védelemül használták. Így volt ez a Brit-szigeteken is. 936-ban Dél-Walesben kiadták a háziállatok védelméről szóló első törvényt, amelyben meghatározták egy első osztályú egérfogó tulajdonságait. Azonban a középkorban számos európai területen nem értékelték a macskák tehetségét, megint ördögi befolyásoltsággal kezdték felruházni szegény állatokat, így lettek a boszorkányokat üldöző középkori világ ellenségei. Állítólag a német ketzer /eretnek/ szó is a katze /macska/ szóra vezethető vissza. Szerencsétlen állatok ezrei pusztultak el a máglyán, üldözésük csak a harmincéves háborúval enyhült, majd szűnt meg. Bár sokáig még ezután sem kedvelték, inkább csak megtűrték őket. A XIX.sz. beköszöntével művészek egész sora -pl.: Baudelaire, Eliot- zengte a macskák dicséretét. Így lassanként e század során a megtűrt macskából háziállat lett, az ember társa, akit akár haszonra, de pusztán kedvtelésből is tarthatunk.

Ezt mindenképpen olvasd el!

Macskasétáltatás

Manapság egyre több cicust látunk sétálni az utcán, de ezek nem kóborolnak, hanem a póráz …

Hozzászólás