Amikor érzeteink és észleleteink tartalmának objektivitásáról beszélünk, arra a tényre gondolunk, hogy e tartalom többé-kevésbé hűen visszatükrözi a tárgyat. De a gondolat sohasem meríti ki tárgya tulajdonságainak és más tárgyakkal való viszonyainak egész gazdagságát; az eredeti mindig gazdagabb másolatánál. Ha viszont a képmás szubjektivitásáról van szó, úgy nem csupán (s nem is elsősorban) a valóság eltorzítására gondolunk, hanem arra is, hogy ez a képmás valami eszmei. Világos, hogy a tárgyra vonatkozó gondolat és a gondolat tárgya nem egy és ugyanaz. Az elgondolt dolog – képmás, a valóságos dolog pedig ennek előképe.
A dolgok képmásai lehetnek érzékiek, szemléletiek, vizuális hasonlóságot mutathatnak eredetijükkel, de lehetnek fogalmi jellegűek is, s ekkor a hasonlóság már nem külsődleges, hanem benső jellegű: tartalmi, az összetevő elemek kapcsolatának típusára vonatkozó.
A szubjektivitás jelöli egyben a visszatükrözés nem teljes voltát is: a képmás a dolgok tulajdonságait csak kisebb vagy nagyobb mérvű megközelítésben tükrözi vissza. Az észlelendőt sosem észleljük teljességgel – mindig megkülönböztetünk és szelektáljuk.
Végül a szubjektivitás fogalma negatív értelmet is hordozhat – jelölheti az elfogultságot, a tendenciozitást, a túlzást, az önkényeskedő hozzágondolást, mely a tárgy valóságos képének eltorzításához vezet : saját személyes érdekeink mintegy belejátszanak abba, amit látunk és hallunk. Egy esemény észlelése nem csupán a szituációra mint olyanra, hanem egyben ennek sajátosan személyes értelmezésére adott reakció is. Patologikus szubjektivitás, a gondolkodás beteges elfogultsága nyilvánul meg a valóság lázálomszerű eltorzításainak, továbbá az illúzióknak és hallucinációknak eseteiben. Az ember érzeteinek tartalmába beleviheti szubjektív beállítottságát is. A művészi alkotásfolyamat szolgálhat erre példaként. Egy és ugyanazon tájat különböző festőművészek különbözőképpen ábrázolnak még ha a legpontosabban is igyekszenek a vásznon visszaadni – s nemcsak művészi-festői készségeik különböző fejlettsége miatt, hanem elsősorban azért, mert eltérő módon látják azt.
Címkékálmok belső én éntudat filozófia misztikum önismeret öntudat teológia tudat tudomány
Ezt mindenképpen olvasd el!
Virológiai diagnosztikai módszerek
A vírusfertőzések diagnosztizálása ma még bonyolult és költséges feladat, ezért csak kevés laboratórium vállalkozhat rá. …