LifePress Életmód magazin Ezeket is nézd:
Amikor érzeteink és észleleteink tartalmának objektivitásáról beszélünk, arra a tényre gondolunk, hogy e tartalom többé-kevésbé hűen visszatükrözi a tárgyat. De a gondolat sohasem meríti ki tárgya tulajdonságainak és más tárgyakkal való viszonyainak egész gazdagságát; az eredeti mindig gazdagabb másolatánál. Ha viszont a képmás szubjektivitásáról van szó, úgy nem csupán (s nem is elsősorban) a valóság eltorzítására gondolunk, hanem arra is, hogy ez a képmás valami eszmei. Világos, hogy a tárgyra vonatkozó gondolat és a gondolat tárgya nem egy és ugyanaz. Az elgondolt dolog – képmás, a valóságos dolog pedig ennek előképe.
A dolgok képmásai lehetnek érzékiek, szemléletiek, vizuális hasonlóságot mutathatnak eredetijükkel, de lehetnek fogalmi jellegűek is, s ekkor a hasonlóság már nem külsődleges, hanem benső jellegű: tartalmi, az összetevő elemek kapcsolatának típusára vonatkozó.
A szubjektivitás jelöli egyben a visszatükrözés nem teljes voltát is: a képmás a dolgok tulajdonságait csak kisebb vagy nagyobb mérvű megközelítésben tükrözi vissza. Az észlelendőt sosem észleljük teljességgel – mindig megkülönböztetünk és szelektáljuk.
Végül a szubjektivitás fogalma negatív értelmet is hordozhat – jelölheti az elfogultságot, a tendenciozitást, a túlzást, az önkényeskedő hozzágondolást, mely a tárgy valóságos képének eltorzításához vezet : saját személyes érdekeink mintegy belejátszanak abba, amit látunk és hallunk. Egy esemény észlelése nem csupán a szituációra mint olyanra, hanem egyben ennek sajátosan személyes értelmezésére adott reakció is. Patologikus szubjektivitás, a gondolkodás beteges elfogultsága nyilvánul meg a valóság lázálomszerű eltorzításainak, továbbá az illúzióknak és hallucinációknak eseteiben. Az ember érzeteinek tartalmába beleviheti szubjektív beállítottságát is. A művészi alkotásfolyamat szolgálhat erre példaként. Egy és ugyanazon tájat különböző festőművészek különbözőképpen ábrázolnak még ha a legpontosabban is igyekszenek a vásznon visszaadni – s nemcsak művészi-festői készségeik különböző fejlettsége miatt, hanem elsősorban azért, mert eltérő módon látják azt.
