Az enyhe hörgőizomgörcsöt sok beteg nem fulladásnak érzi, hanem mellkasi nyomásról és feszülésről számol be. A klasszikus megjelenési forma a hajnali és reggeli nehézlégzés, mely általában köhögéssel is együtt jár.
A köhögés meglehetősen kínzó lehet, és spontán vagy gyógyszerek hatására a betegnek gyakran sikerül sűrű, tapadós váladékot felköhögnie. A rohamok időtartama és erőssége változó lehet, nemegyszer azonban súlyos állapot alakul ki, mely órákig, esetleg napokig eltarthat. Ezt nevezzük asztmás státusnak. Ilyenkor – a hörgőizomgörcs mellett – duzzadttá válik a beteg hörgőfala, és
igen bő váladék képződik, ami akadályozza a légzést. A roham elmúltával a beteg teljesen tünetmentessé válik, felnőttkori krónikus állapotban azonban a légurak beszűkültek maradhatnak.
Nagyon gyakran jár együtt az asztma allergiás náthával, gyermekkorban pedig bőrgyulladással.
Az asztma kóreredetének tisztázásában a szokásos allergoIógiai kivizsgálás mellett igen nagy szerepe van a légzésfunkciós vizsgálatoknak is. Ezek megmutatják, hogy a beteg nagy és kis légutaiban milyenek az áramlási viszonyok, és belélegzéskor mennyi levegő kerül a tüdőbe. Ennek segítségével megállapítható, hogy nincs-e a beteg légutaiban akadály vagy szűkület, amely
csökkenti a beszívott levegő mennyiségér és a légzés sebességét. Választ kaphatunk arra, hogy a beteg hörgőizomgörcse milyen mértékben akadályozza a levegő be- és kijutását. Ha a hörgőkeresztmetszet átmérője beszűkül, akkor az áramlási sebesség csökken, és a bent lévő levegő is nehezebben távozik el.
Címkékallergia asztma atka ház pollen por szénanátha tüdőasztma
Ezt mindenképpen olvasd el!
Rovarcsípés által okozott allergia
Időnként olvashatunk az újságban olyan híreket, melyek rejtélyes közúti balesetekről számolnak be: semmilyen magyarázat nincs …