Az agresszió ellenpólusa a kommunikáció

A síró babának „hiányérzete” van, új, ismeretlen bajt érez. Ne áltassuk magunkat tehát azzal, hogy „csak fejleszti a tüdejét”, ahogy olyan gyakran hallani! Nagyon jól tudjuk, hogy a tüdeje tökéletesen működik, és a kellő időben kifejlődött! Ne szórakozzanak azzal az első életévben, hogy a hatalmukat gyakorolják a csecsemőn, aki ettől …

Érdekel a cikk folytatása? »

A primer nárcizmus kialakulása

A csecsemő az élet első pillanatától kezdve erőszakos, minden erejét mozgósítva kiabál (hosszú ideig ez az egyetlen kommunikációs eszköze), ha valami nem tetszik neki. Az anyaméhben minden tökéletes volt: a környezet homeosztázisa, a méhfal rugalmassága, folyamatos táplálékellátás; a magzat sem szenved hiányt – aztán hirtelen mindettől megfosztják, a hiánnyal szembesül. …

Érdekel a cikk folytatása? »

A csecsemő és az erőszak

A szülő az első igazságszolgáltatási fórum: a gyermek vagy elítélt lesz, vagy ártatlan aszerint, hogy szülei miként viszonyulnak hozzá. A szülőt jellemző narcisztikus index nagyon erősen befolyásolja a gyermek pszichikumát: jóllehet a szülők tudatosan vigyáznak a gyermek jóllétére, úgy tűnik, közülük sokan mégsem képesek a gyermeküket a maga, tőlük különböző …

Érdekel a cikk folytatása? »

Velünk születik az agresszió

A pszichoanalitika azt vallja, hogy minden erőszak a gyerekkorból származik, a felnőtt folyamatosan elégtételt kér azért az igazságtalanságért vagy szadizmusért, ami gyerekkorában érte, vagy amiről azt véli, hogy érte. Ha egy „rosszul szeretett” betegem a haragjáról beszél, hallom a frusztrált és elnyomott gyermek hangját, aki szeretett volna mindent összetörni, de …

Érdekel a cikk folytatása? »

Az erőszak mindenképpen jelen van?

Igen, az erőszak mindig jelen van bennünk; erőtartalék, ami harcba lendít halálos veszély esetén. Ha tiltjuk, a lelkünk legmélyén bújik meg, ha viszont gyakorta élünk vele, a másokkal való kapcsolat egyik módjává válik. Igazából soha nem tűnik el, ezt erősíti meg Lavoisier ismert axiómája: Semmi sem vész el, semmi sem …

Érdekel a cikk folytatása? »

Az erőszakot kiváltó okok

Amikor a gyermek megtanulja az ideális gyöngédséget és a vágyakból adódó konfliktusok elfojtását, magában halmozza fel azokat a dolgokat, amiktől annyira félnek a szülei: a letagadott, visszafojtott haragot, dühöt. Megérti, hogy ha a szülei nem is dühösek, másutt egészen másképp történhetnek a dolgok. A fő tárgyra – aki a szülő …

Érdekel a cikk folytatása? »

Tudatalatti erőszak

Nagyon szeretnénk, ha a gyermekünkre büszkék lehetnénk, ha szégyent soha nem hozna ránk. Holott előfordul, hogy gonosznak, féltékenynek, agresszívnek, pusztítónak mutatkozik, sőt semmit nem teljesít az iskolában, lerombolva ezzel a róla alkotott legtitkosabb képzelgéseinket… Akartuk-e valaha is, hogy a gyermekünk erőszakos legyen? Éppen ellenkezőleg, gyakran a„kedves” tündér vagy a„megszelídített” emberevő …

Érdekel a cikk folytatása? »

Az erőszakot az első év kapcsolata alakítja

Az első időben a szülő kell legyen a gyermek első szövetségese, de a gyermek igényét az alapszükségleteken kívül más irányba is fejlesztenie kell (ellentétben az állatkölykökével), ha azt akarja, hogy a gyermek emberré váljon, azaz megtanulja jobban szeretni a szülőt a tápláléknál… Az első nevelési feladatról fogunk tehát beszélni: táplálékot, …

Érdekel a cikk folytatása? »

Az erőszak erőszakot szül

Már a csecsemőnél számolnunk kell vele, aki nem az az angyal, aki nyugodtan, védtelenül alszik a bölcsőjében. Az erőszakkal szembeni szülői feladatunk magába foglalja tehát azt a tudást, amely szerint az erőszak velünk született, vagyis korlátozni, alakítani lehet, de soha nem szabad nem tudomásul venni vagy megsemmisíteni! Az erőszakért a …

Érdekel a cikk folytatása? »

Az erőszak valamennyiünkben születésünktől megtalálható

Jelenleg az erőszakot járványként éljük meg. Tágra nyitott ajtó az „Én” poklára, az alapvető egoista késztetéseink legfőbb forrása. De ki nyitotta ki az emberiség ellenes érzéseink ajtaját? A bennünket zavaró Másik eltüntetésének vágyát? Milyen része ez személyiségünknek, amelyre nem szokásunk sem figyelni, sem számolni vele? Nem a bizonytalanságból fakad az …

Érdekel a cikk folytatása? »