Egyes rítusokról bebizonyosodott, hogy önmagukban is gyógyító hatásúak. Emellett egyes primitív gyógyítók a mágikus szertartásokat összekapcsolják olyan gyógyszerekkel, amelyek élettani hatását ma már jól ismerjük. Sok rítusban használják például a mákot, amelyből az egyik legerősebb fájdalomcsillapító, a morfium származik. Más „mágikus” gyógyító eljárások a placébóhatásnak köszönhetik gyógyerejüket. Ez a hatás …
Érdekel a cikk folytatása? »Mi a babona?
A történelem minden korszakában csupán maroknyi ember volt képes elhatárolódni egy olyan érzésvilágtól, amely szerint életünk eseményei természetfeletti lényektől vagy mágikus erőktől függenek. Különösen a „tudomány előtti” kultúrákban jelent a babona egyfajta pszichológiai védelmet a környezettel szemben, amelyben szemlátomást hemzsegnek a fenyegető, kiszámíthatatlanul viselkedő szellemek, s ezeket ki kell engesztelni …
Érdekel a cikk folytatása? »Lehet-e hasznos a babona?
Egyik-másik babonás hiedelemből gyakorlati haszon is származott. Angliában egykor az a babona járta, hogy aki átesik a tehénhimlőn, védetté válik a fekete himlővel szemben. Edward Jenner az 1700-as évek végén komolyan vette ezt a hiedelmet, és kiderítette, hogy akit beolt tehénhimlővel, az nem kapja meg a fekete himlőt. Így született …
Érdekel a cikk folytatása? »Befolyásolják-e az ember életét a csillagok és a bolygók?
Az asztrológia, ez az ősrégi tudomány (vagy áltudomány) a Nap, a Hold, a csillagok és a bolygók helyzetét és mozgását tanulmányozza, méghozzá abból a szempontból, hogy miként befolyásolják az ember személyiségét és életét. Kezdetei Babilonba. 4000 évvel ezelőttre nyúlnak vissza, s mai híveinek száma tízmilliókban fejezhető ki. Lehetséges, hogy ma …
Érdekel a cikk folytatása? »Mit mondanak az asztrológiai jelek a személyiségéről?
Egyes kutatók megpróbálták tudományos módszerekkel kideríteni, hogy jellemzők-e az emberek személyiségére azok a vonások, amelyeket a hagyományos asztrológiai felfogás az egyes asztrológiai jegyekben születetteknek tulajdonít. Michel Gauquelin francia statisztikus és pszichológus meglepő egybeesést talált „eminens” emberek választott foglalkozása és a születésük idején egy bizonyos pozícióban volt bolygó között. Mások bírálták …
Érdekel a cikk folytatása? »Van-e a csillagjóslásnak pszichológiai kockázata?
A jövőt különbözőképpen tudakolhatjuk, így például a tealevelek elhelyezkedése alapján vagy egy pakli vetőkártya segítségével, vagy éppenséggel a tenyér vonalainak tanulmányozásával. A jósok és jövendőmondók ilyen kézzelfogható dolgokhoz folyamodnak, hogy megválaszolják klienseik jövőt firtató kérdéseit. A médiumok ezzel szemben pusztán saját különleges adottságaikra támaszkodva igyekeznek ráhangolódni a hozzájuk fordulók jövőjére …
Érdekel a cikk folytatása? »Földeríthetők-e, befolyásolhatók-e távoli események az érzékeken túli jelenségek révén?
Egyesek hisznek abban, hogy az olyan jelenségeket, mint a gondolatátvitel vagy a telekinézis (távoli tárgyak megmozdítása), egyfajta sugárzással lehel magyarázni, amelyet meghatározott gondolatra összpontosító emberek agya bocsát ki. Ezt semmiféle bizonyíték nem támasztja alá. A bűvésztrükkök jó ismerői nem egy mágusra, aki rendkívüli pszichikai adottságaival kérkedett, rá is bizonyították a …
Érdekel a cikk folytatása? »Miért hisznek oly sokan az érzékeken túli észlelés lehetőségében?
A gondolat, hogy egyeseknek természetfeletti lelki vagy szellemi képességeik lehetnek, érthető módon nagyon vonzó. Elkápráztatott már „komoly” embereket is, például a detektívregény-író Sir Arthur Conan Doyle-t vagy a tudós Michael Faradayt. Az érzékeken túli észlelés (extrasensory perception. ESP) kérdésének eddigi legalaposabb vizsgálatát az amerikai Duke Egyetemen végezték el. J. B. …
Érdekel a cikk folytatása? »Mikor van a legtöbb agysejtünk?
Idegsejtjeink száma életünk során világra jöttünkkor a legnagyobb – több mint 100 milliárd -, de már abban a pillanatban csökkenni kezd. Egyéb szerveinkben az elhasználódott vagy elpusztult sejtek folyamatosan újakra cserélődnek, az idegsejtek azonban nem pótlódnak. Ez elég ijesztően hangzik, de csak ha nem gondolunk bele abba, hogy milyen mérhetetlenül …
Érdekel a cikk folytatása? »Mi szükség van az idegsejtek közti „ragasztóanyagra”?
Lévén az idegsejtek az agy információ feldolgozó képességének letéteményesei, az agykutatók figyelme elsősorban ezekre irányult. Mindamellett az idegsejtek számbeli kisebbségben vannak az őket körülvevő gliasejtekkel szemben: öt vagy tíz gliasejtre csak egy idegsejt jut. A magzati életben, az agy kialakulása során bizonyos gliasejtek mintegy állványzatként segítik az idegsejteket abban, hogy …
Érdekel a cikk folytatása? »