A kis babákat mindig rétegesen kell öltöztetni, és ha meleg van egy réteget le tudunk venni róla, ha hidegebb lenne, akkor viszont rá tudunk adni. Az ideális szobahőmérséklet a babának 22-24 C fok. Ennél a hőmérsékletnél melegebbre nem kell fűteni, mert az kedvez a kórokozók terjedésének és a baba rosszabbul …
Érdekel a cikk folytatása? »Az abesszin macska
Az abesszin macska egyik legrégebben ismert fajta, annak ellenére, hogy eredete bizonytalan. Angliában az első példányokat azok a hazatérő brit katonák vitték, akik az abesszin háborúban részt vettek. A fajtát Angliában 1882-ben ismerték el önálló fajként. A legelső Angliába vitt abesszint Zulának hívták. Az Amerikai Egyesült Államokban csak 1986-ban ismerték …
Érdekel a cikk folytatása? »A dalmata
A dalmata kutyák eredete Angliába vezethető vissza,de pontos adatok nincsenek,hogy honnan és melyik őstől származnak.Ősi eredetű,elegáns állat,festői pöttyeivel az egyik legkülönlegesebb megjelenésű fajta.Körvonalai szimmetrikusak,a feje teljesen összhangban van a testével,bőre ráncoktól mentes,szemei kerekek és közepesen nagyok.A fekete pöttyös kutyusok szemszíne sötét,míg a barna pöttyösöknek a világosbarnától a borostyán színig terjedő …
Érdekel a cikk folytatása? »Burmiila a véletlenből született fajta
A burmilla fajtájú macska kialakulása egy véletlen volt. Története, hogy 1981-ben Nagy-Britanniában egy lila burma fajtájú cica és egy csincsilla színárnyalatú kandúr véletlen párzása következtében. Az így született négy kis cica volt a fajta alapítója. 1984-ben megalakult Burmilla Macska Klub. A burmillát mint önálló fajtát csak 1989-ben fogadták el. A …
Érdekel a cikk folytatása? »Kétéltűek (Amphibia) és hüllők (Reptilia)
A kétéltűek a szárazföldi gerincesek legősibb osztálya. Elődeik 350 millió éve kezdtek áttérni a vízi életmódról a szárazföldire. Ők a halak egy ősi ágából származtak, amelyhez legközelebb a mai bojtosúszós halak állnak. Mell- és hasúszóikból fokozatosan kezdetleges lábak alakultak ki, amelyekkel a sekély vízből a szárazra tudtak evickélni. A szárazföldi …
Érdekel a cikk folytatása? »A Fitosorrú és a Hegyi vipera
Fitosorrú vipera Vipera latasti Jegyei: közepes méretű vipera, feje jól elkülönül a nyaktól, lágy orrszarvacskája van és ormós pikkelyei; szembogara függőlegesen metszett. Háta és oldala világosszürke, sárgásszürke, vörös- vagy sötétbarna. Hátszalagja szaggatott vagy hullámos, többnyire széles, a hímeknél általában feketés vagy fekete, a nőstényeknél szürke vagy barnás. Oldalán sötét foltok …
Érdekel a cikk folytatása? »A Kis-ázsiai törpesikló, a Kámzsás sikló és a Macskakígyó
Kis-ázsiai törpesikló Eirenis modestus Jegyei: termete kicsiny, de szeme nagy, feje alig határolódik el a nyaktól. Háta és oldala többnyire egyszínű világosbarna, szürkésbarna vagy rőtes homokszínű, ritkán sötéten foltos. Hasa piszkosfehér vagy sárgás. A test színeivel erős kontrasztot képez a fekete fejmintázat. Teljes hossza 50-60 cm. Elterjedése: az Égei-tenger szigetein, …
Érdekel a cikk folytatása? »Az Ázsiai haragossikló és az Ibériai rézsikló
Ázsiai haragossikló Coluber ravergieri Jegyei: erőteljes sikló, hosszúkás, a nyaktól jól elhatárolt fejjel; szembogara kerek; testi pikkelyei enyhén ormósak farka hosszú. Teste a szürke különféle árnyalatait öltheti. A fej felső oldalán lévő rajzolat változatos, lehet egészen sötét is. A szemet és a szájszegletet általában sötét sáv köti össze. A hát …
Érdekel a cikk folytatása? »A Hegyesorrú és a Viperasikló
Hegyesorrú sikló Elaphe scalaris Jegyei: nagyméretű, karcsú sikló, feje alig válik el a nyaktól, szembogara kerek, pikkelyei a testén simák. A kiszínezett álla tok sárgásak, sötétbarnásak vagy vörhenyesek, hátukon két többé-kevésbé feltűnő, sötét csík fut végig a farok csúcsáig. Hasuk fehéres vagy sárgás. A fiatalok színezetét I. a lenti ábrán. …
Érdekel a cikk folytatása? »A Sárgászöld és a Balkáni haragossikló
Sárgászöld haragossikló Coluber viridifiavus Jegyei: nagy testű, karcsú sikló, feje kissé elkülönül a nyaktól, szeme nagy, kerek pupillával, pikkelyei simák, farka pedig hosszú. Feje
Érdekel a cikk folytatása? »