Okozhat-e a háború elmebajt? Nem fér kétség ahhoz, hogy a csatazaj és a háború borzalmai a harcok résztvevőiben súlyos lelki károsodást idézhetnek elő. Ez jelentkezhet a helyszínen, csata közben, de napokkal vagy akár évekkel később is. Az így kialakuló állapotot az első világháború idején harctéri idegsokknak, később harci kimerültségnek nevezték. …
Érdekel a cikk folytatása? »
Bizonyos agresszióra való hajlam veleszületett emberi tulajdonság. Az első tudatosan megtervezett és megvalósított háború – azaz „jól kitervelt, közösen elkövetett lopás” – akkor törhetett ki, amikor létrejöttek az első földmíves-települések, és idegenek vetettek szemet a telepesek földjére és javaira. A háború indítékai nagyon változatosak. Az emberek hajlanak arra, hogy összetartsanak …
Érdekel a cikk folytatása? »
A zene alkalmas az agy biokémiájának megváltoztatására – állítja a kaliforniai Stanford Egyetem farmakológusa, dr. Avram Goldstein. Drámai, felkavaró hatású zene hallgatása nyomán megindulhat az agyban a kellemes érzéseket keltő endorfinok termelődése. Nem is olyan régen az emberek csak akkor hallgattak zenét, ha a család egy tagja leült a zongorához …
Érdekel a cikk folytatása? »
A legtöbben, de különösen a fiatalok el sem tudják képzelni az életet televízió nélkül. Ma már természetesnek találjuk, hogy gombnyomásra szemünk elé varázsolhatunk minden fontos eseményt, bárhol történjék is a világban. Régen csak a kiváltságos rétegek értesültek a világ eseményeiről, és ők is csak jókora késéssel. Manapság viszont bármelyikünk részt …
Érdekel a cikk folytatása? »
Nem kétséges, hogy egyes nők mostanság igencsak úgy viselkednek, mint a férfiak, azt teszik, amit a férfiak, és olyan rövid távú célokat tűznek maguk elé, mint a férfiak. Az is kétségtelen, hogy másként zajlik egy beszélgetés, ha nők is jelen vannak – ilyenkor más a hangnem és más a figyelem… …
Érdekel a cikk folytatása? »
Chartreuse francia macskafajta, az egyik legrégebben tenyésztett macskafajták közé tartozik. Az 1300-as években a La Grande Chartreuse francia kolostor szerzetesei tenyésztették ki. Ez a fajta bundája vízhatlan, vadász szenvedélye ősi. A chartreuse erős robusztus, de nem zömök, elegáns vadság sugárzik belőle. A karthauzi macska fürge, ruganyos és kifinomult. A kandúr …
Érdekel a cikk folytatása? »
A ceylont (vad abesszin) macskát Dr. Paolo Pellegatta olasz macskaszakértő 1984-ben Sri Lankáról vitte Olaszországba. A nagyközönség Como Macskakiállításon láthatta először ezt az egzotikus macskafajtát. A korábban ismeretlen fajta igen hamar meghódította a macska szeretők világát. A ceylon tipikus aguti macska bundáján számos csíkkal, valamint cirmos mintázattal a fején, a …
Érdekel a cikk folytatása? »
A macskák is lehetnek betegek. Az egyik talán leggyakoribb betegségük a macskanátha. A macskanátha kialakulásáért két vírus a felelős a calici vírus, és a macskaherpesz vírus. A fiatal macskáknál a legsúlyosabbak a tünetek, de bármely korú macska lehet náthás. A vírus a kötőhártya és a felső légutak nyálkájában szaporodik. Itt …
Érdekel a cikk folytatása? »
A brit rövid szőrű macska, a legrégebben elismert fajta. Ezt a fajtát már a XIX. sz. elején tenyésztették. A British Cat Club 1901-ben alakult meg. Az első brit rövid szőrűek a Karthauzihoz hasonlítottak, és kékek s voltak. A II. világháború után a fajtát perzsákkal keresztezték. A brit rövid szőrű macska …
Érdekel a cikk folytatása? »
Az emlősállatok hangingereket érzékelő szerve a fejen, a sziklacsontba rejtve helyeződik. Szükség van tehát olyan segítő szervekre, melyek a hanghullámokat az érzékelés helyére vezetik. Ezt a feladatot a fülkagylók, a külső hallójárat, a dobhártya és a hallócsontocskák látják el. A hanghullámok csak levegőben vagy egyéb folyékony vagy szilárd közegben képesek …
Érdekel a cikk folytatása? »
LifePress Életmód magazin