Kezdőlap / Utazás és szabadidő / Paks-Dunakömlőd

Paks-Dunakömlőd

A település az egykori dunai ártéren futó út mellett, egy alig kiemelkedő dombra épült. Északról Bölcske felől, vagy délről a Dunakömlődnél leágazó 6-os úton érjük el. A víznek különösen nagy szerepe volt a falu életében. A 12. század végén, a területen lakóbesenyők megtérítésére alapított bencésapátság falai részben még ma is láthatók. A református templomkéső barokk, klasszicizáló stílusú épületének tornyában széttekintve szemünkbe tűnnek az Árpád-kori faragott kváderkövek, a megmaradt román kori falak, a jellegzetes, keskeny, lőrésszerű ablakok és a paraszt barokkba hajló díszítés. A templomhajó hatalmas bolthajtásai alatt 1200-an férnek el. Orgonáját a híres orgonaépítő Országh Sándor építtette, azután sajnos átépítették. Koncertek kiváló akusztikájú otthona. (A 6-os út mellett már messziről feltűnik egy meredekre faragott oldalú, tetején, több soron teraszozott domb, melynek hajlatában húzódik meg Duna-Kömlőd. A ma Pakshoz tartozó települést csak egy meredek löszfal választja el az úttól. Budapest felől jobbra kell letérnünk. E stratégiai fontosságú természetes erősség a történelem során többször szolgált az itt záródó mocsárvilág őrzésére. Tetején a rómaiak erős falú kőerődöt építettek. Feltárása során a régészek számos értékes leletre bukkantak, közöttük az érdekesebb forráscsoportot jelentőkatonai diplomákra: a 25 éves, vagy valamivel hosszabb katonai szolgálat utána császártól kapott, két fémszállal összefűzött bronzlemezt ugyanúgy lepecsételték, mint ma a közjegyző az iratokat. Szükség is volt erre, hiszen a 10×13 cm nagyságú lemezekre vésett szövegek az egyik legfontosabb jogról, a veterán katona és gyermekei római polgárjoggaltörténő megajándékozásáról szóltak. A hatalmas birodalom kitűnő szervezettségére mi sem jellemzőbb, mint hogy Róma idejében megkapott minden adatot a leendő nyugdíjasról, illetve családjáról, s az okmányt nem kézbesítették lassabban, mint manapság! A rómaiak után a Rákóczi-szabadságharc idején ismét katonák szállták meg a dombot. Vak Bottyán 1705-ben dunántúli hadjáratának megtervezésekor az imsósi kanyarnál határozta meg az át-kelés helyét, a hidat védő erődöt pedig a Sánchegyen jelölte ki. A generális gyalogosaival átkelt a Dunán, s a hegy aljában hozzálátott a hídfő sáncainak megásásához, a dombon pedig kiépítette a fellegvárat, amelyet az-óta Bottyán-várnak neveznek. Az egykori sáncok tövében (közvetlenül a 6-os út mellett) található ma a halételek kedvelőinek törzshelyét jelentő halászcsárda. Az állami telepítések révén Kömlődre 1785-ben 157 német család került, akik a közelmúltig megőrizték a Rajnán túli szülőföld nyelvét. A község klasszicista római katolikustemploma is csak 1826-ban épült, s hasonló stílusú berendezése szintén ebből az időből származó.

Ezt mindenképpen olvasd el!

Hajógyári-sziget ,vagy ahogy ma ismerik Fesztivál- sziget

A Hajógyári -sziget a Duna hordalékából jött létre, az 1651. és az 1654. folyamkilométer között. …

Leave a Reply