Szálka

A Lajvér-patak mentén meghúzódó, festői környezetben fekvő kis falu a völgygát megépítése óta kedvelt horgász- és kirándulóhely. Az 56-os útról Szekszárd és Várdomb között, vagy a Bátaszék-Bonyhád szakaszról közelíthető meg. Ha az 56-os útról kanyarodunk le, akkor a szerpentin tetején a görögszói kápolna műemléképületénél érdemes megállni és körülnézi egy pillanatra. Bár a kápolnának inkább külső képe, tájba illeszkedése magával ragadó. A hangulatos kis kápolnától belátható az egész Sárköz. Tőlünk balra Szekszárd toronyházai, előttünk az Őcsényi templomtornyok, kicsit jobbra a Decsi katolikus templom égbeszökő sziluettje. E mögött szerényen búvik meg a reformátusok fehérre meszelt kis templomának tornya. Jobbra Sárpilis házai láthatók, szép időben pedig a bajai tornyok is feltűnnek. A modern szőlőültetvények szélén néha még igazi, százados ritkaságokat találhatunk: fehércseresznyét. A múlt század végén a híres szekszárdi szőlővidéket is elpusztította a filoxéra. A hagyományos fajtákat ellenálló oltványokkal pótolták. Az oltványok jelentős részét Amerikából hozatták. Az egyik köteg oltvány mellé a kereskedő gyümölcsfa különlegességet tett ajándékba: fehércseresznye oltványokat, melyeket ebben a dűlőben ültettek el a gazdák. Helyenként még ma is találhatunk az évtizedeket és számos nagyüzemi teraszozást átélt, de főként újra szemzett gyümölcs-különlegességekből. Utunkat a domb másik oldalán folytatva a Mecsek nyúlványait, a legmagasabb csúcsot, a Zengőt látjuk a dombok fölött, s csak az utolsó pillanatban bukkannak fel Szálka házai. A települést, ahonnan korábban sokan elvándoroltak, egyre többen keresik fel akár egy rövid hétvégi, vagy hosszabb ideig tartó pihenésre. A faluban működik nyári alkotó-illetve diáktábor. A Szekszárdi dombok között kanyargó dél-dunántúli Kéktúra útvonal a falutól délre ki- lométereken át a Szálkai-tó festői szépségű partján halad. A tó valójában iszaptározó. Nagyon jól karbantartott intenzív horgászhely, kezelője a Szekszárd–Paksi Kft. Horgászegyesület. Az 5,7 hektáros területet az 56-os útról érhetjük el, Szekszárdtól néhány kilométerrel jobbra kanyarodunk a Szálka–Mőcsény útra, és Szálka községet alig elhagyva mindjárt elénk tűnik az előtárózó-iszapfogó. Bonyhádról érkezve Mőcsény után kell balra kanyarodni. A horgászberkekben remek víznek tartott tóban ponty, süllő, amur, keszeg, kárász és törpeharcsa él. A festői környezetben lévő szálkai víztároló egy nyugodt völgy ölén fekszik és megszámlálhatatlanul sok horgászhelyet kínál. Mindenki találhat magának egy kis öblöcskét, egy beszögelést, egy földnyelvet, egy magányos bokrot a kedvenc időtöltéséhez. A Szekszárd–Bonyhád háromszögben lévő – a Lajvér-patak felduzzasztásával keletkezett – víztároló ideális, a kikapcsolódást kereső horgászoknak. Az 57 hektár területű, mintegy 3 millió köbméternyi víz ma is ivóvíz minőségű. A tározó intenzíven halasított, főleg a ponty, az amur és a süllő, de egyre inkább a fehérhalak fogására is alkalmassá váló terület. Napijegyet a vízparton és a Horgászegyesületek Tolna Megyei Szövetsége irodájában, Szekszárdon kaphat a horgász. A szállás Szálkán magánházaknál keresendő.

Ezt mindenképpen olvasd el!

Keszthely kialakulása

A város kialakulása az őskortól kezdődött, befolyásolták a földrajzi változások, a vándorlás és letelepedés, vagyis …

Hozzászólás