Izland délnyugati partvidékétől közel 32 km-re található Surtsey. 1963. novemberében egy bálnavadász hajó hatalmas füstoszlopot észlelt. Közelebb érve látták, hogy víz alatti vulkán tevékenységből eredő vízgőz. A halászok végignézhették a tengeri tűzhányó 15 km-es hamu és törmelék kilökődéseit. Mindez Izland fővárosában Reykjavíkban is látható volt. Az ég elsötétült, óriási villámok cikáztak mindenhol, miközben a Föld mélyén a vörösen izzó magma megszűnni nem akaró áramlása történt. Pár hétre rá, már egy 40 méter magas és 500 méter hosszú apró szigetté vált. A következő év januárjára pedig már 2, 5 négyzetméteressé nőtte ki magát. Az izlandi kormány egy tűzistenre utaló nevet adott neki, találóan a Tűzisten Koponyájának keresztelte el.(koponyaszigetnek is nevezik, mert két apró vulkán kitörése,(Surtur,Surtungur)mint két szem helyezkedik el,ezen a koponyára hasonlító kis szigeten.
A kialakulása utáni évben már lávamoszatok, tengeri algák vonzották oda a kutatókat. Az első év alatt főképp moha és zuzmó népesítette be a szigetet, mivel a vulkáni szigeten csak nagyon lassan és nagyon rossz minőségű talaj alakult ki.
A szél, vagy maga a tengervíz magokat, spórákat, akár kisebb állatokat (fűcsomó vagy ágak közé akadva) hozott a szigetre, vagy rovarok repültek át egy közeli szigetről, vagy szárazföldről. A madarak is fontos szerepet játszanak a sziget élővilágának gazdagságához, különböző magokat hozva, a fészeképítéshez szükséges növénydarabkák hordásával, vagy az általuk elfogyasztott gyümölcsök magjának kiürítésével.
Megközelítőleg 300 rovarfaj, és 90 madárfaj található meg Surtsey és környékén.
CímkékIzland kitörés koponya koponyasziget surtsey tűzisten vulkán
Ezt mindenképpen olvasd el!
Dublin
Szeretik a smaragd zöld tájakat? Az ódon, viktoriánus-kori épületeket? A szűk utcákat? A festői környezetet? …