LifePress Életmód magazin
Ezeket is nézd:
A Városligeti Műjégpálya Budapest egyik legrégebbi sportlétesítményeinek egyike.
1869 novemberében Kresz Géza megalapította a Pesti Korcsolyázó Egyletet a korcsolya, mint téli sport magyarországi népszerűsítésének érdekében. Az egyesület kérelmezte a városi tanácstól a Városligeti tó egy részének korcsolyapályaként történő használatát, mely kérelmet a tanács engedélyezett, méghozzá díjmentesen. 1870-ben Rudolf főherceg jelenlétében nyitották meg a jégpályát korcsolyacsarnokkal, mely csarnokot kéthelységes fabódéval testesítettek meg. Ezek a bódék 1874-ben egy szerencsétlen tűzeset martalékává lettek, helyükre Lachner Ödön tervezett állandó korcsolyacsarnokot. Ekkor még csak természetes jégpályán korcsolyázhattak a pesti polgárok, évtizedekkel később modernizálták a pályát: hűtéstechnikai berendezést szereltek be, s 1926-ban adták át az Európában a második gépi hűtésű műjégpályát.
Az 1944-es bombázások idején találat érte a jégpályát, és a korcsolyacsarnokot, ám az akkori igazgatónak- Pete Vince- köszönhetően 1945 telén már ismét lehetett korcsolyázni a műjégen. Ezzel egy időben a korcsolyacsarnokot is bővítették, mely épület műemléki védelem alatt áll. A pálya rendbehozatala után itt rendezték Európa összes nemzetközi versenyét.
2008-ban döntött a kormány a Városligeti csónakázó tó, a műjégpálya, és a rekonstrukciójáról. A felújítás 2011-ben fejeződik be, idén nyáron már csónakázhatunk a tavon, s októbertől ismét birtokba vehetik a korcsolyázók a Városligeti Műjégpályát.
