Pszichológia

Tudomány-e a pszichológia? Más tudományágak művelői a pszichológiát gyakran „puha”, azaz komolytalan tudománynak minősítik. Sok élc vonja kétségbe a pszichológia tudomány voltát. Hans Eysenck brit pszichológusnak az a karikatúra a kedvence, amelyen egy laboratóriumi patkány így szól társához: „Ugyancsak jól kondicionáltam az emberemet: valahányszor lenyomom ezt a billentyűt, egy falat …

„A pszichológia hosszú múltra tekinthet vissza, története azonban meglehetősen rövid” – állapította meg egy tudós. Való igaz, a pszichológiát csak mintegy száz éve nevezhetjük tudománynak, amióta Wilhelm Vundt Németországban felállította pszichológiai laboratóriumát. Az agy és a viselkedés iránti érdeklődés azonban legalább olyan régi keletű, mint az első írásos emlékek. A …

Az öngyilkosság individualista jellege tagadhatatlan. Azonban az élet önkéntes és erőszakos befejezése mégis eltér a társadalmilag elfogadott viselkedéstől, ezért válik devianciává. Az öngyilkosság létrejöttében úgy, mint általában a devianciákban szerepet játszik a társadalmi anómia, a családi háttér, illetve ezek kombinációja. Az öngyilkosságok túlnyomórészt lelki válságból, krízisekből adódnak, ritkábban bizonyos közösségekben, …

A grafológia nem az a tudományág, amellyel tanulás nélkül lehet boldogulni, egy nagyon összetett és sok tudást igénylő munkáról van szó. Az elején nagyon sok képet kell megvizsgálni, majd összehasonlítani a különböző írásokat, és nagyon sok gyakorlás kell hozzá, hogy elsajátítsd a grafológia alapjait. Továbbá sok múlik azon is, hogy …

A félénkség (szégyenlősség, gátlásosság) egy igen elterjedt probléma, mely az emberek majd ötven százalékát érinti. Kevesen jelenthetik ki, hogy soha nem vagy csak nagyon ritkán jelentkezett náluk ilyen probléma. Részben örökölt, részben szerzett úgynevezett fokozott érzékenység az újjal, változással és társas helyzetekkel szemben A félénkségben szenvedő emberek idegenek között és …

Agorafóbiáról akkor beszélhetünk, ha a beteg félelmet él át, amikor egy általa biztonságosnak tartott környezetet (lakása, autója) hagy el, egyfajta szorongás érzet lesz rajta úrrá. Ezért az agorafóbiát a kóros mértékű szorongás egyik formájaként is szokták emlegetni. Az agorafóbiás beteg kerüli azokat a helyeket, ahol nem érzi magát biztonságban. Ilyen …

A legalapvetőbb csoportközi viszonyulásmódok a kooperatív és a rivalizáló, ez utóbbin belül a kompetitív és a destruktív. 1. Kooperatív, vagyis együttműködő viszonyról akkor beszélünk, ha két vagy több különböző csoport egy közösen elfogadott és megvalósítani kívánt cél érdekében együttesen tevékenykedik. Adott esetben ez szükségessé teheti mindkét fél részéről bizonyos saját …

Az életben folyamatosan ismerkedünk, ezt valaki könnyedén veszi, valaki traumaképp éli meg. Sokan örülnek a változásnak, hogy új emberekkel kerülnek kapcsolatba, bővítik az ismeretségek számát. De vannak, akik elzárkóznak, és nem szeretik, ha új kapcsolatokat kell kiépíteni, mert neki megfelel a régi is. Gyermekkorban az lenne a normális, ha az …

Fred FIEDLER (1967.) hangsúlyozta, hogy hatékony vezetési módot nem lehet meghatározni bizonyos külső és belső feltételek és azok változásainak ismerete nélkül. A trait (vezetői személyiségjellemzők) és az interakcionista (szituációelemzés) megközelítés együttes alkalmazásával vizsgálható eredményesen a hatékony vezetés, mert az a vezetői tulajdonságok és a helyzeti jellemzők kombinálódásának eredménye. A feladat …

A személyiségfejlődés, a társadalomképessé válás (szocializáció) egyik legfontosabb közege, folyamata és egyben eredménye a fajtársak által is használt információs rendszer, a nyelv használatának elsajátítása. Az ember által használt kommunikációs rendszer két nagy alrendszerből áll, a beszéd-, vagy verbális- és a nem – verbális jelek és használatuk rendszeréből. A verbális, vagyis …