Kezdőlap / Egészség és fitness / Pszichológia / Csoportközi kapcsolat

Csoportközi kapcsolat

A legalapvetőbb csoportközi viszonyulásmódok a kooperatív és a rivalizáló, ez utóbbin belül a kompetitív és a destruktív.
1. Kooperatív, vagyis együttműködő viszonyról akkor beszélünk, ha két vagy több különböző csoport egy közösen elfogadott és megvalósítani kívánt cél érdekében együttesen tevékenykedik. Adott esetben ez szükségessé teheti mindkét fél részéről bizonyos saját partikuláris célokról, érdekekről történő átmeneti vagy tartós lemondást, ha a közös tevékenységtől várható eredmény nagyobbnak, biztosabbnak, hamarabb elérhetőnek, stb. tűnik, mint amivel az önálló cselekvés kecsegtet. E viszonyulási mód alapvető motivációs bázisa lehet az altruizmus is, s saját közvetlen sikeresség elérése helyett a másik segítése. A gyakorlatban az ilyen megnyilvánulások mögött részben a belső morális önjutalmazás és önértékelés erősítés, és a későbbre várható haszon, honorálás reménye is szerepet játszik.
2. A rivalizációs, vagyis versengő viszony akkor jön létre, ha két csoportnak azonos teljesítmény kritériumok szerint kell tevékenykednie, s az eredmények alapján készült rangsorban elfoglalt helyhez különböző anyagi, szociális, morális értékű jutalmak társulnak. Ez esetben a csoportok törekedhetnek arra, hogy a saját erejükből, valamint a megszerzett támogatásokkal a kritériumok közt elérhető legjobb teljesítményt nyújtsák. Kompetitív rivalizációról akkor beszélünk, ha az egyik fél csak a másik nyerési esélyeinek korlátozásával érhet el maximális teljesítményt, győzelmet. Ha a saját erőből elérhető eredmények nem garantálják az önmaguk elé tűzött teljesítményszint (igényszint) elérését, relatív sikerességüket a többi csoport direkt és informális (szabálytalan) teljesítménycsökkentésével igyekezhetnek elérni. Mindezek már kimerítik a destruktív rivalizáció fogalmát. Ennek folytán a korábban szabályozott keretek közt zajló csoportközi vetélkedés csoportközi konfliktussá válik.
A csoportközi konfliktusok megelőzésének egyik módszere különböző szervezetekben a személyi rotáció, vagyis amikor egy idő után a tagok más szervezeti egységbe kerülnek át, s szerezhetnek tapasztalatokat.
A már kialakult konfliktusok esetén alkalmazott régi módszer a fölérendelt célok kitűzése és az értük történő közös cselekvés (kooperáció). Másik gyakori mód-szer egy harmadik bevonása, akár közvetítő-békéltető, akár döntőbíró szerepben.

Ezt mindenképpen olvasd el!

Értelmi retardáció

A népességnek mintegy 3 százaléka – ami elég tetemes rész! – olyan alacsony teljesítményt nyújt …

Hozzászólás