Kezdőlap / Állatok / Kutya / A szemhéj betegségei

A szemhéj betegségei

A szemhéjak feladata – a belső szemzugban helyeződő harmadik szemhéjjal, más néven pislogó hártyával együtt – hogy védjék a szemet. A gyulladásos szemhéjak duzzadtak, kivörösödtek, az állandó könnyfolyás következtében a szemrés körüli szőr megritkul. Fennáll a veszély, hogy a gyulladás a szemgolyóra is átterjed. Baktériumok, gombák, vírusok, pl. herpesz vírus, és a szervezet általános fertőzései is kiválthatnak szemhéjgyulladást.
A szemhéjszél befordulása – entropium – veleszületett, vagy egyes esetekben krónikus izgató hatások által kiváltott rendellenesség. A betüremkedett szemhéjszél, a rajta levő szőrszálak dörzsölő hatása, izgatja a szemet. Ellentéte a kifelé forduló szemhéjszél vagy ectropium. Az alsó szemhéj nem fekszik rá szorosan a szemgolyóra, súlyosabb esetekben a kötőhártya is kifelé fordul; porral és kórokozókkal szennyeződhet. Ectropiumra hajlamos fajták a bernáthegyi, a bokszer és a spániel. Enyhébb gyulladásoknál a szemhéjak izgalmát csökkentő kenőcsökkel, szemcseppekkel, fertőzések esetén antibiotikum, kortizon vagy gombaellenes szerek adásával kezeljük a szemhéjak elváltozásait. E két rendellenesség sebészeti úton is kezelhető. Az entropium megszüntetéséhez a szemhéjak oldalsó részén nyíl alakú bőrrészt kell kimetszeni. Ectropium esetén az alsó szemhéjból ék alakú darabot metsz ki az operáló állatorvos. A verekedésekből vagy balesetekből származó szemhéjsérülések meglehetősen gyakoriak. Kisebb sebeket elegendő vitamintartalmú szemkenőcsökkel bekenni. A nagyobb szakított sebeket, a szabálytalan hegesedések és az általuk okozott idült izgató hatások elkerülés érdekében feltétlenül össze kell varrni.

Kapcsolódó fórumok:

Ezt mindenképpen olvasd el!

Hamilton kopó

A Hamilton kopó egy vég kutyafajta. Létrejötte az 1800-as évekre tehető. Nevét tenyésztőjétől A. P. …

Leave a Reply