LifePress Életmód magazin
Ezeket is nézd:
A tudat alkotó lényegét Lenin mindenekelőtt a természeti és társadalmi világ gyakorlati megváltoztatásában, átalakításában látja meg. A tudományos világnézet keretei közt igencsak furcsa lenne Lenin gondolatát, miszerint a tudat „teremti” a világot, abban az értelemben fogni fel, hogy a tudat önmagában, gyakorlati tevékenység nélkül, a gyakorlatban való anyagi megtestesülésén kívül hozhatja létre a valóságot. Így csak szubjektív idealisták okoskodhatnak. A dialektikus materializmus rendszerében a fenti tétel csak úgy értelmezhető, hogy a tudat, alkotó módon új eszméket és elgondolásokat hoz létre, s ily módon irányítja az ember gyakorlati tevékenységét, amely a dolgok megváltoztatására vagy adott elemekből való megalkotásukra irányul. A világot megváltoztatni, új tárgyi valóságot teremteni az önmagukban vett eszmék nem képesek – ezt csak az emberek eszméktől, céloktól és eszményektől áthatott anyagi cselekedetei tudják megvalósítani. Lenin sohasem szűnt meg hangsúlyozni a szubjektív tényező kivételes jelentőségét a történelemben, mindig hangsúlyozta a tömegek alkotó aktivitásra való nevelésének fontosságát, amelynek célja tudatuk és akaratuk növelése és mozgósítása.
A tudat struktúrájának elemzését hagyományosan a szemlélet, tehát az érzetek és észleletek vizsgálatával szokás kezdeni. Mindannak, ami tudati, az érzékelésben van a kezdete és a forrása. A szemlélet formájában az ember közvetlenül viszonyul a tárgyhoz: érzékeli azt, és érzi létezésének bizonyosságát. A tudatnak ezen a fokán a tárgynak – legyen akár külső, akár belső tárgy – még nincsenek további gondolati meghatározásai. A szemléleti tudat sajátossága éppen abban áll, hogy saját természetéből kifolyólag elkerülhetetlenül meggyőz minket a dolgok érzéki bizonyosságáról. Az érzéki bizonyosság rögzítése a tudat első és szükségszerű mozzanata.
