LifePress Életmód magazin
Ezeket is nézd:
Az ún. artézi vizek mélyebb fúrással érhetők el, általában több vízzáró réteget kell ehhez áttörni. Az előzőekben említett felszíni talajvízhez képest sokkal jobb minőségű víz, zárt rendszerű, kevésbé szennyeződik és kevésbé függ a terület csapadékviszonyaitól.
A szervezet vízszükségletét legnagyobb részben az ivóvíz fedezi. A takarmányban lévő vegetációs víz, valamint az anyagcsere-folyamatok révén keletkező ún. anyagcserevíz mind hozzájárul a szervezet vízháztartásának egyensúlyban tartásához. Az állatok napi vízszükségletét befolyásolja a környezet hőmérséklete, az állat fizikai igénybevétele, a táplálék összetétele is. A felesleges víz a szervezetből természetes úton távozik a bőrön, a tüdőn keresztül, továbbá a vizelettel és a bélsárral.
A szervezet víztartalmának csökkenése szomjúságérzetet vált ki az állatban (emberben). Tartós szomjaztatás után hirtelen nőhet a vízfelvétel, ami kóros következménnyel, a vízmérgezés előfordulásával járhat: ödémás beszűrődés a bőrben, felfúvódás, vérfestékvizelés (hematúria) alakulhat ki.
Az állattartó telepek tervezése és létesítése, majd működtetése során érvényesíteni kell az egyes állatfajok biológiai igényeinek és a műszaki feltételek gazdaságosságának összhangját. Ennek megfelelően figyelembe kell venni az állathigiéniai szempontokat, amelyek meghatároznak bizonyos üzemszervezési és technológiai feladatokat.
A világ számos országában tapasztalható az állatállományok koncentrálódása, a termelésben jellemző lett a szakosodás, valamint a koncentráció.
