Kr. u.700 és 800 körül fejlődött ki. A tudósok három alkotó elemét különbözetik meg. Az európai, az észak és a latin- amerikai civilizációt. Egyes vélemények szerint a latin- amerikai civilizáció a nyugati civilizáció alcivilizácója más vélemények szerint önálló civilizációnak kell tekinteni mivel saját identitással, rendelkezik. Korábban a nyugati civilizáció alatt …
Érdekel a cikk folytatása? »henriett88
A japán civilizáció
Eltérő vélemények fogalmazódnak meg a japán civilizációval kapcsolatban. Egyes nézetek szerint egy külön kultúrát alkot, míg más álláspontok szerint egy kultúrát alkot a kínai civilizációval és együtt tekinthetőek egy távol- keleti civilizációnak. Kr. e. 100 -400 között fejlődött ki a kínai civilizációból, így nem meglepő hogy a „tanai2 azonosak. A …
Érdekel a cikk folytatása? »A kínai civilizáció
A civilizációknak nincsenek egyértelmű határaik, folyamatosan fejlődnek. A tudósok egyetértenek abban, hogy a 12 fő civilizációból ma már 7 nem létezik. Ezek a következők: egyiptomi, mezopotámiai, klasszikus, krétai, közép- amerikai, bizánci, Andok- vidéki. A jelen civilizációi pedig a kínai, japán, nyugati, iszlám; hindu. Nem teljesen egyértelmű a tudósok álláspontja az …
Érdekel a cikk folytatása? »Mi a civilizáció?
Hogy mit is nevezünk civilizációnak? Ennek a meghatározásához kezdjük a legelejéről. A mai világra tekinthetünk úgy, mint „államok világ”-ára. Ebben a világban az államok egymás közötti viszonyait e nemzetközi jog szabályozza. Egy másik megközelítésben találunk egy olyan világot is, melynek határai nem esnek egybe az államhatárokkal. Ezt nevezzük kultúrák és …
Érdekel a cikk folytatása? »Az Európai Unió létrejötte
Az Európai Szén- és Acél közösséget a II. világháborút követően Franciaország, Olaszország, Belgium, Hollandia, az NSZK és Luxemburg hozta létre 1951-ben. a cél a tagállamok közötti szén- és acél forgalom szabályozása volt, annak érdekében, hogy elkerüljenek egy újabb háborút Németország és Franciaország között. Ezen hat tagállam 1957-ben hozta létre az …
Érdekel a cikk folytatása? »Esküvői ajándékötletek
Napjainkban elterjedt már –természetesen amerikai stílura – az ajándék lista készítése. Így kiküszöbölhető az a gikszer, hogy ugyanolyan ajándékot kapjunk több személytől is. Ezért is igen hasznos ez, másrészt, ha egy ifjú párról van szó, akik most kezdik a közös életüket nagyon nagy segítséget jelenthet a háztartási gépek ajándékozása nem …
Érdekel a cikk folytatása? »A tanulók jogai és kötelezettségei
A tanulók jogai A tanuló egyik legfontosabb joga, hogy tiszteletben kell tartani az emberi méltóságát, személyiségét. Tilos a tanulóval szemben fizikai és lelki erőszakot alkalmazni, tilos a fenyítés, megalázó, embertelen bánásmód. A tanulót megilleti az önrendelkezési jog, családi és magánélethez való jog, a cselekvési szabadság és a személyiségének szabad kibontakozáshoz …
Érdekel a cikk folytatása? »A pedagógusok jogai és kötelezettségei
A közoktatási törvény alapján pedagógusokat az alábbi jogok illetik meg: – Emberi méltóságának és jogainak tiszteletben tartása – Személyének megbecsülése – A tanítási módszerek, a tananyag, az alkalmazott tankönyvek, ruházat és más felszerelés meghatározása – Oktatói tevékenységének elismerése – A munkáját saját értékrendje szerint végezheti, de ennek elfogadására nem kényszerítheti …
Érdekel a cikk folytatása? »A kormány
A kormány a felelős az országgyűlés által hozott törvények végrehajtásáért, mely tevékenységét a törvények felhatalmazása alapján, azok keretei között végezheti. A kormány miniszterekből és miniszterelnökből áll. A miniszterelnököt a köztársasági elnökjavaslatára az Országgyűlés tagjai többségének szavazatával választják meg, míg a minisztereket a miniszterelnök javaslatára a köztársasági elnök nevezi ki és …
Érdekel a cikk folytatása? »A köztársasági elnök
Magyarországon 1989-ben szűnt meg a korábban létező Magyar népköztársaság elnöki Tanácsa, amely tulajdonképpen úgynevezett kollektív államfői intézmény volt. Helyette az országgyűlés által választott egyszemélyi köztársasági elnöki intézmény jött létre. Minden választójoggal rendelkező magyar állampolgár, aki a harmincötödik életévért a választás napjával betöltötte köztársasági elnök lehet. Az országgyűlés választja öt évre, …
Érdekel a cikk folytatása? »