Kezdőlap / Állatok / Hüllők (page 17)

Hüllők

Kétéltűek (Amphibia) és hüllők (Reptilia)

A kétéltűek a szárazföldi gerincesek legősibb osztálya. Elődeik 350 millió éve kezdtek áttérni a vízi életmódról a szárazföldire. Ők a halak egy ősi ágából származtak, amelyhez legközelebb a mai bojtosúszós halak állnak. Mell- és hasúszóikból fokozatosan kezdetleges lábak alakultak ki, amelyekkel a sekély vízből a szárazra tudtak evickélni. A szárazföldi …

Érdekel a cikk folytatása? »

A Sárga vakkígyó és a Homoki boa

Sárga vakkígyó Typhlops vermicularis Jegyei: aprócska, féregszerű kígyó, tömör, hengeres testét pici, lekerekített, sima pikkelyek fedik. Kicsi, rövid feje nem válik el élesen a törzstől. Alig felismerhető, pontszerű szeme átlátszó pikkelyek alatt rejtőzik, keskeny szájnyílása határozottan alsó állású. Farka igen rövid, a vége tüskeszerű. Az állat csillogó sárgásbarna vagy kissé …

Érdekel a cikk folytatása? »

A Patkós sikló és az Algériai haragossikló

Patkós sikló Coluber hippocrepis Jegyei: nagy szemű, erős alkatú, élénken mintázott sikló, pikkelyei simák. Színezete egyedenként változó: többnyire olajzöld, sárgás, narancsos vagy rőtes, gyakran sötét pigmenttel fedett, ezért feketésnek is tűnhet. Sok példány tarkóján patkó alakú rajzolat látható. Hátán sűrű, nagy, feketésbarna vagy fekete foltok, oldalán ezek kisebbek. Hasa sárga, …

Érdekel a cikk folytatása? »

A Pannongyík és a Foltos ércesgyík

Pannongyík Ablepharus kitaibeli Jegyei: aprócska, karcsú, siklószemű szkinkféle, messze szétálló, gyenge lábak, sima pikkelyek és kicsiny, a törzstől alig elkülönülő fej, valamint apró, az összenőtt, átlátszó szemhéjakból álló szemhéjablakkal védett szem jellemzik. Vaskos farka finom csúcsban végződik. A hátoldal fémfényű bronzvagy olajbarna, a has többnyire zöldes vagy kékesszürke. A hátmintázat …

Érdekel a cikk folytatása? »

A Spanyol és a Közönséges ércesgyík

Spanyol ércesgyík Chalcides bedriagai Jegyei: a foltos ércesgyíkhoz nagyon hasonló, de kisebb faj. Feje kicsiny és kúp alakú, orra lekerekített. szeme pici, fülnyílása jól látható. Farka olyan hosszú, mint a teste, hegyes, lábai és ujjai rövidek. Hátoldala olajbarna, sárgásbarna, barna vagy szürke. Mintázata elszórt, fehéres, sötét keretbe foglalt szemfoltokból áll; …

Érdekel a cikk folytatása? »

A Pettyes kígyógyík és az Európai ásógyík

Pettyes kígyógyík Ophiomorus punctatissimus Jegyei: aprócska, sima pikkelyű, lábatlan szkink, teste nyújtott, kígyószerű. Kicsiny, elkeskenyedő, enyhén szögletesnek hatófeje, lekerekített orra, pici szeme és alig felismerhető, pikkelyekkel fedett fülnyílása van. Hengeres farkának vége kúpos. Alapszíne sárgás, krémszínű vagy világosbarnás. Oldala és hasa hússzínű is lehet. Minden egyes pikkelyén sötét pontot visel. …

Érdekel a cikk folytatása? »

A Hegyesfejű gyík és az Ibériai hegyigyík

Hegyesfejű gyík Lacerta oxycephala Jegyei: feltűnően karcsú, közepes termetű gyík, hosszúkás, rendkívül lapos és kicsúcsosodó fejjel, széles nyakkal és lapított testtel. Végtagjai kecsesek, hosszú farkának töve széles. Felső oldalán és végtagjain általában sötétszürke, kékesszürke, feketésbarna vagy fekete alapon világos rácsminta látható. A farok gyakran a csúcsáig élénk kékesszürke színű, néha …

Érdekel a cikk folytatása? »

A Spanyol és az Ibériai faligyík

Spanyol faligyík Podarcis hispanica Jegyei: kicsiny, karcsú faligyík, hegyes orr, lapos törzs és mérsékelten hosszú farok jellemzik. A hát alapszíne többnyire barna vagy szürkésbarna, ritkábban zöldes, világos vagy sötét pontozás vagy rácsminta díszítheti, illetve sötét középvonal és (főleg a nőstényeknél) élénk világos és sötét hosszanti csíkozás húzódhat rajta. A testoldal …

Érdekel a cikk folytatása? »