Kezdőlap / Állatok / Hüllők / A Pettyes kígyógyík és az Európai ásógyík

A Pettyes kígyógyík és az Európai ásógyík

Pettyes kígyógyík Ophiomorus punctatissimus
Jegyei: aprócska, sima pikkelyű, lábatlan szkink, teste nyújtott, kígyószerű. Kicsiny, elkeskenyedő, enyhén szögletesnek hatófeje, lekerekített orra, pici szeme és alig felismerhető, pikkelyekkel fedett fülnyílása van. Hengeres farkának vége kúpos. Alapszíne sárgás, krémszínű vagy világosbarnás. Oldala és hasa hússzínű is lehet. Minden egyes pikkelyén sötét pontot visel. Ezek hosszanti csíkokba rendeződnek, amelyek a háton halványabbak, mint az oldalon, hason vagy a farkon. A fiatalok világos palaszürkék (palafehérek), a sötét pontok rajtuk hosszanti sávokká olvadnak össze. A teljes hossz 180 mm. Elterjedése: Görögország középső tájainak keleti és délkeleti részei, Attika, a Peloponnészoszi-félsziget, a Githion környéki szigetek és Kíthira szigete, továbbá Délnyugat-Anatólia.
Élőhelye: a napos, kifejezetten meleg és száraz tájak lakója. Gyakran a füvekkel és cserjékkel gyéren benőtt talajon él (míg a meredek lejtőket nyilvánvalóan kerüli). 600 m fölött még nem sikerült megtalálni. Életmódja: e faj biológiájáról még alig tudunk valamit. Mivel a szabadban nappal sohasem találkoznak vele, feltételezhető, hogy csak éjjel bújik elő. Az eddig megfigyelt kevés állat mindegyikére tavasszal, a délelőtti órákban, és mindig kövek alatt leltek rá. Egyéb: az ügyesen ásó pettyes kígyógyík nem csupán Európa legritkább gyíkfajai közé tartozik, hanem egyben a legkevésbé ismertekhez is. Még azt sem tudni, hogy tojásokat rak-e vagy eleven utódokat fial.

Európai ásógyík Blanus cinereus
Jegyei: kicsiny, lábatlan. kígyószerűen nyújtott testű ásógyík, tompa orrban végződő fejét gyűrű alakú barázda határolja el a testtől. Apró, pontszerű szemei a bőr alatt ülnek. Törzsét és rövid, lekerekített végű farkát kis négyszögletű pikkelyek fedik amelyek keresztirányba rendeződve gyűrűs külsőt kölcsönöznek az állatnak. Színezete a halványrózsástól a hússzínűn át a lilásig vagy barnásig terjedhet; hasa többnyire kissé halványabb. Teljes hossza 300 mm. Elterjedése: az Ibériai-félsziget a Pireneusoktól délre. Északnyugat-Afrika (Marokkó).
Élőhelye: ritkás erdők laza, homokos talajában csakúgy, mint a kevésbé művelt földben. A hegyekben 1400 m magasságig jutott fel.
Életmódja: az európai ásógyík már meglévő vagy maga ásta föld alatti járatokban él, a forró déli órákban és nyár derekán mélyebbre húzódik. A felszínre rendszerint csak éjjelente jön fel, de megfigyelték már fényes nappal is. Tojásokkal szaporodik.
Tápláléka: hangyák és azok bábjai, hernyók, bogárlárvák, termeszek, férgek. Egyéb: legtöbbször csak véletlenül. felfordított kövek alatt vagy földmunkák során akadnak rá. Évente többször, egy darabban vedli le bőrét. Helyenként rövid téli pihenőt is tart. E rendszertanilag is nehezen besorolható faj viselkedésének, egyedfejlődésének vagy szaporodási módjának részletei még nem ismertek, hiszen túlnyomórészt föld alatt játszódó életét nehéz megfigyelni.

Ezt mindenképpen olvasd el!

Teknősmentés a Mafia-szigeten

A világ öt tengeri teknősfaja közül a Mafia-szigeten négy honos. A tengeri teknősök a következők, …

Hozzászólás