Madarak

A Bölömbika a gólyaalakúak rendjébe tartozik. Ezen belül pedig a gémfélék családjába tartozó gázlómadár. Rengeteg régi magyar nevet is aggattak rá, mint például a nádi bika, bikagém, vízi bika. Megjelenését tekintve alapvetően világosbarna rejtő színű. Sötétbarna tollazatú és emellett fekete csíkokkal mintázott. A feje felső része fekete és a szája …

Az európai lappantyú latin neve caprimulgus europaeus. A madarak osztályának lappantyúalakúak rendjéhez, ezen belül a lappantyúfélék családjába tartozik. Hazánkban leginkább az Alföldön fordul elő gyakran, illetve egyéb dombvidéki területeken is megjelenhetnek kisebb számban. Sok népies névvel is büszkélkedhet, ilyen a kecskefejő, álomfilkó, álmosmadár, bagolyföcske, kecskeszopó, éjjelifecske. Minden megnevezése utal jellegzetes …

A feltevések szerint a kivi több mint 80 millió évvel ezelőtt jelent meg Új-Zélandon, amikor a sziget még összeköttetésben állt más szárazföldekkel. Új-Zéland jóval az emlősök kialakulása előtt vált szigetté, ezért az ottani madarak úgy fejlődhettek ki, hogy nem voltak emlős vetélytársaik, illetve ragadozóik. Az emberek érkezése előtt tulajdonképpen csak …

A fácánok többsége erdős, ligetes területek lakója. Napközben a talajon járkálnak, éjszakára azonban a fák ágaira telepednek. Erős lábukkal a korhadó levelek között kapirgálva keresgélik táplálékukat. A talaj felszínén levő rovarokat, férgeket, növényi magvakat szedegetik. Igen jól tudnak gyalogolni, ha pedig veszélyt éreznek, igen gyorsan képesek elfutni – ritkábban menekülnek …

A strucc a ma élő legmagasabb és legtestesebb madár. Több más rokonához – a nandukhoz, az emuhoz, a kazuárokhoz és a kivikhez – hasonlóan teljesen röpképtelen csak járni, futni tud. A futómadarak tudományos neve: lapos szegycsontúak. A strucc száraz, nyílt síkvidékeken, félsivatagokban, és szavannákon honos. Afrikában sokfelé elterjedt. Futáshoz alkalmazkodott, …

A feltevések szerint a kivi több mint 80 millió évvel ezelőtt jelent meg Új-Zélandon, amikor a sziget még összeköttetésben állt más szárazföldekkel. Új-Zéland jóval az emlősök kialakulása előtt vált szigetté, ezért az ottani madarak úgy fejlődhettek ki, hogy nem voltak emlős vetélytársaik, illetve ragadozóik. Az emberek érkezése előtt tulajdonképpen csak …

A hattyúk jól megtermett, feltűnően hosszú nyakú madarak. Mind a nyolc fajuk sokat időzik a vízen, ahol fejüket és nyakukat a felszín alá dugva, olykor tótágast állva, „szűrögetéssel” táplálkoznak. Némelyikük legel is – a koszkoróhattyú például vízi otthonához közeli rétekre jár, az eurázsiai kis hattyú pedig gyakran keres fel szántóföldeket, …

A sirályok a legismertebb tengeri madarak. Az Észak- és a Déli-sarkvidékek között mindenhol elterjedtek, a legkevesebb fajjal a trópusokon képviseltetik magukat. Fő lakóhelyük a tengerpart, bár halászflották nyomában, szárazföldtől távol sem ritka látvány egy-egy csapat. Gyakran megtalálhatóak folyók, tavak és mocsarak közelében is. Van azonban néhány fajuk, amely a költési …

Az első bagolyszerű madarak valamikor a földtörténeti középidő felé jelentek meg a Földön. Az Antarktisz és néhány távoli sziget kivételével az egész világot benépesítik. A gyöngybagoly a világ majdnem minden részén megtalálható; ez a legelterjedtebb szárazföldi madárfaj. Alighanem ez a bagoly él a legközelebb az emberhez – a többi bagolyfajhoz …

Ahogy az emberek 60 százaléka, a madarak, de kifejezetten a papagájok is utálják a dohányfüstöt. Ami egyébként nemhogy az emberre, de egyik állatra nézve sem egészséges, ha dohányzunk a környezetében. A tanúságok szerint a papagájokat a cigarettafüst pedig különösképp megbetegítheti, légzőszervi hurutos megbetegedést okozhat a szervezetükben. Ugyancsak –ahogyan más lakásban …