A perzsa macska legrégebbi, legismertebb macskafajta, leginkább lapos kerek buksijáról és hosszú szőréről lehet felismerni. Perzsiából (innen a neve) származik. Török angórával és brit hosszú szőrűvel való keresztezés miatt származása tisztázatlan maradt. Európában való megjelenését egy itáliai utazónak köszönhetjük. 1800-as évek végén Angliában Harrison által lefektetett fajtastandardok alapján kezdték értékelni …
Érdekel a cikk folytatása? »Bevezetés a csincsillák világába
Sokakban felmerülhet most a kérdés:Mi az a csincsilla !? Erre roppant egyszerű a válasz a csincsilla egy nyúlszerű állat hosszú farokkal ezért nem is meglepő hogy a nyúlfajtákhoz tartozik.Ez a kis állat is csak úgy mint a többi rágcsáló magvakkal táplálkozik, de a legjobbak a boltban kapható eledelek. Ezeknek az …
Érdekel a cikk folytatása? »Panel Kutya
Panelban kutyát tartani óriási felelősség . Az aki dolgozik inkább ne vállalja , mert sok órára be kell zárnia a kedvencét . Lehet neki jó , van aki hazavárja , körül rajongja . Van akivel elmenni sétálni , kiszellőztetni a fejet , megmozgatni az izmokat – de ha megkérdeznők a …
Érdekel a cikk folytatása? »Jellegzetes malac szokások
A tengerimalacok szaglása nagyon fejlett, sőt, fejlettebb, mint gondolnánk. Éppen emiatt kommunikációjuk feromon – jelzéseken alapul. Az illatoknak fontos szerepük van a viselkedésben, a táplálkozásban, és a szaporodásban is. A feromonok hormonok, melyet az arra „szakosodott” mirigyek termelnek. Lássunk egy példát: A tengerimalac, miután világra hozta kölykeit, ilyen feromonokat bocsájt …
Érdekel a cikk folytatása? »A tengerimalac kommunikációja
A tengerimalacok rengeteget kommunikálnak, szólnak nekünk, ha éhesek, ha szeretetre vágynak, vagy ha valami fáj nekik. Ezeket különböző hangjelzésekkel adják tudtunkra, mi pedig hálásak vagyunk nekik, hogy segíthetünk rajtuk. Ha a tengerimalac berregő hangot hallat, akkor általában – az egyneműeknél – a dominanciát fejezi ki ezzel, de akár a párzás …
Érdekel a cikk folytatása? »Tengerimalac fajtái
A tengerimalacok fajtáit, elsősorban a külső jellemzőik alapján különböztetjük meg. A szőr típusa, és jellemzői mellett a testfelépítés, a fülek, és a fejforma egyaránt meghatározzák malackánk fajtáját. Rövid szőrűek azok a malacok, akik testén egyforma hosszúságú, és sűrűségű szőr található, ezek között is megkülönböztetünk egyszínűeket, és több színből álló színváltozatokat. …
Érdekel a cikk folytatása? »A tengerimalac színváltozatai
A tengerimalacokat nemcsak jellemzőik, de színük alapján is megkülönböztethetjük. Számos színváltozatot ismerünk, melyek egytől egyig nagyon aranyos külsőt kölcsönöznek malackáinknak. A 14 alapszín után, két-, vagy több színből álló színváltozatokat ismerünk, melyek alapján pontosan meghatározhatjuk a kategóriákba sorolást. Aguti: A vadon élő tengerimalacnak is ilyen színe volt, ez tehát a …
Érdekel a cikk folytatása? »Csupasz tengerimalac
A csupasz, más néven kopasz tengerimalacok véletlen mutáció által jöttek létre. Majd később további kopasz egyedek születtek normál, szőrös tengerimalacok és csupasz malacok almából. Nem mindegyik malac volt teljesen kopasz, csak amelyiknél az ezt okozó gén volt dominánsabb. A csupasz malackák sokkal odaadóbb gazdit igényelnek, mint szőrös társaik. Jobban oda …
Érdekel a cikk folytatása? »A tengerimalac viselkedése
A tengerimalacok társas lények. Ugyanúgy, mint az embereknek, nekik is szükségük van a szocializálódásra, hisz a vadonban is öt – tízfős csoportokban élnek. A háziasított malacnál is fennmaradt ez az ösztön, így sokkal jobban érzi magát, ha van egy társa, rajtunk kívül. Akárhogy is mondják, hogy egyedül is elvan, ez …
Érdekel a cikk folytatása? »Fehér juhászkutya
A fehér juhászkutya már a 19.század elején megjelent az Újvilágban, s lényegében azóta is nagy megbecsülésnek örvend. Igaz, mára már kontinensünkön is változóban van „státusza”, különösen 1988 óta, amikor is megalakították az amerikai-kanadai fehér juhászkutyák kedvelőinek európai szövetségét, melynek tagja egyebek között Svájc, Ausztria, Hollandia és Németország. A fehér juhászkutya …
Érdekel a cikk folytatása? »