Állatok

Sárgászöld haragossikló Coluber viridifiavus Jegyei: nagy testű, karcsú sikló, feje kissé elkülönül a nyaktól, szeme nagy, kerek pupillával, pikkelyei simák, farka pedig hosszú. Feje

Hegyesorrú sikló Elaphe scalaris Jegyei: nagyméretű, karcsú sikló, feje alig válik el a nyaktól, szembogara kerek, pikkelyei a testén simák. A kiszínezett álla tok sárgásak, sötétbarnásak vagy vörhenyesek, hátukon két többé-kevésbé feltűnő, sötét csík fut végig a farok csúcsáig. Hasuk fehéres vagy sárgás. A fiatalok színezetét I. a lenti ábrán. …

Ázsiai haragossikló Coluber ravergieri Jegyei: erőteljes sikló, hosszúkás, a nyaktól jól elhatárolt fejjel; szembogara kerek; testi pikkelyei enyhén ormósak farka hosszú. Teste a szürke különféle árnyalatait öltheti. A fej felső oldalán lévő rajzolat változatos, lehet egészen sötét is. A szemet és a szájszegletet általában sötét sáv köti össze. A hát …

Kis-ázsiai törpesikló Eirenis modestus Jegyei: termete kicsiny, de szeme nagy, feje alig határolódik el a nyaktól. Háta és oldala többnyire egyszínű világosbarna, szürkésbarna vagy rőtes homokszínű, ritkán sötéten foltos. Hasa piszkosfehér vagy sárgás. A test színeivel erős kontrasztot képez a fekete fejmintázat. Teljes hossza 50-60 cm. Elterjedése: az Égei-tenger szigetein, …

Fitosorrú vipera Vipera latasti Jegyei: közepes méretű vipera, feje jól elkülönül a nyaktól, lágy orrszarvacskája van és ormós pikkelyei; szembogara függőlegesen metszett. Háta és oldala világosszürke, sárgásszürke, vörös- vagy sötétbarna. Hátszalagja szaggatott vagy hullámos, többnyire széles, a hímeknél általában feketés vagy fekete, a nőstényeknél szürke vagy barnás. Oldalán sötét foltok …

A kétéltűek a szárazföldi gerincesek legősibb osztálya. Elődeik 350 millió éve kezdtek áttérni a vízi életmódról a szárazföldire. Ők a halak egy ősi ágából származtak, amelyhez legközelebb a mai bojtosúszós halak állnak. Mell- és hasúszóikból fokozatosan kezdetleges lábak alakultak ki, amelyekkel a sekély vízből a szárazra tudtak evickélni. A szárazföldi …

Pannongyík Ablepharus kitaibeli Jegyei: aprócska, karcsú, siklószemű szkinkféle, messze szétálló, gyenge lábak, sima pikkelyek és kicsiny, a törzstől alig elkülönülő fej, valamint apró, az összenőtt, átlátszó szemhéjakból álló szemhéjablakkal védett szem jellemzik. Vaskos farka finom csúcsban végződik. A hátoldal fémfényű bronzvagy olajbarna, a has többnyire zöldes vagy kékesszürke. A hátmintázat …

Spanyol ércesgyík Chalcides bedriagai Jegyei: a foltos ércesgyíkhoz nagyon hasonló, de kisebb faj. Feje kicsiny és kúp alakú, orra lekerekített. szeme pici, fülnyílása jól látható. Farka olyan hosszú, mint a teste, hegyes, lábai és ujjai rövidek. Hátoldala olajbarna, sárgásbarna, barna vagy szürke. Mintázata elszórt, fehéres, sötét keretbe foglalt szemfoltokból áll; …

Pettyes kígyógyík Ophiomorus punctatissimus Jegyei: aprócska, sima pikkelyű, lábatlan szkink, teste nyújtott, kígyószerű. Kicsiny, elkeskenyedő, enyhén szögletesnek hatófeje, lekerekített orra, pici szeme és alig felismerhető, pikkelyekkel fedett fülnyílása van. Hengeres farkának vége kúpos. Alapszíne sárgás, krémszínű vagy világosbarnás. Oldala és hasa hússzínű is lehet. Minden egyes pikkelyén sötét pontot visel. …

Szicíliai faligyík Podarcis wagleriana Jegyei: kifejezetten kecses, közepes termetű gyík, enyhén lapított, hegyes orrban végződő fej,apró, szemcsés hátpikkelyek és hosszú, karcsú farok jellemzik. A hímek kontrasztos, a test többi részétől elütően középső zöld hátsávja lehet egyszínű vagy vékony sötét középvonallal kettéosztott és ezenfelül elszórt fekete pettyekkel és pontokkal is tarkított, …