Házasság

Schopenhauer (1823-ban), a nagy német filozófus, aki sajátos tervet dolgozott ki a házasság megreformálására. Abból kiindulva, hogy a monogámia úgyis csak látszólagos, hiszen mindig szükség volt ágyasokra vagy prostituáltakra, egy szabályozott és nyílt poligámia bevezetését javasolja. Elképzelése szerint, mivel egy fiatal nőnek egy férfi nem elég, két férfival kellene házasságra …

A mai problémákat előidéző változások első jelei valamikor a reneszánsz idején tűntek fel; nem sokkal később hangzanak el az első kritikai megjegyzések a házasság intézményéről. Montaigne, a 16. századi francia aforizma-író szerint a házasság olyan vásár, melynek csak bejárata szabad, és rendszerint más célok végett köttetik. Ebben az időben kezdődik …

Érdekes, hogy még a szabad idő felhasználása is válságok forrása lehet a házasságban. Régen nem okozott ez ilyen problémát, egyrészt, mert kevés volt, másrészt megvolt a hagyományosan rögzített rendje. Ma viszont a munkaidő-csökkentés folytán növekszik a szabad idő mennyisége, eltöltésére sok új lehetőség és szokás alakul ki. Ugyanakkor a nők …

Korunkban már csak azért is könnyebben megbomolhat a házastársi összhang, mint régen, mivel a mai ember – a társadalmi viszonyok fejlettségének megfelelően – bonyolultabb egyéniségű, dinamikusabb, igényei sokrétűbbek és változóbbak. A szerelem ugyan átmenetileg elfedi vagy áthidalja az egyéni különbségeket, de elmúltával azok ismét kiütköznek. Ez sok házastársat váratlanul ér, …

A szerelemkultusz és a házasság összekapcsolása nyomán széles körben elterjedt az a nézet is, hogy egyrészt a szerelem elmúltával a házasság elveszti létjogosultságát, másrészt egy új szerelem esetén feltétlenül el kell válni és új házasságot kell kötni. Ezek a nézetek ma is komoly tényezői a házasság válságának, a válási hajlam …

A kapcsolati stabilitást nemcsak a személyiség éretlensége, hanem annak változása, fejlődése is veszélyeztetheti. Az idők folyamán azok a sajátosságok, amelyek összekötötték a partnereket, eltérő irányban és mértékben változhatnak, pl. átalakul az érdeklődés, az ízlés, az erkölcsi vagy politikai felfogás. A személyiségfejlődésben az ifjúkor (kb. 17-25 év) még jelentős változásokat szokott …

Amikor a házasságot elhatározzák, (válás esetén) a cserére kerülő értékek legalábbis látszólag – egyensúlyban vannak. Csakhogy sajnos a helyzet megváltozhat. Az érték, amivel az egyik vagy másik fél rendelkezik, elveszhet vagy elértéktelenedhet. Az elvesztés lehetősége különösen az anyagi értékeket (pénz, értéktárgyak), a szépséget és egészséget érinti. Az elértéktelenedés viszont mindenre …

A házasság válságát jelzi az átmeneti vagy tartós érzelmi elhidegülés, amely nemcsak külső kapcsolatokban, hanem különélésben vagy válásban is megnyilvánulhat. A különélés nem feltétlenül jelent tényleges különköltözést; közös lakásban is lehet külön élni, „elválva ágytól és asztaltól”. Éppen egyszerűségénél és feltűnésmentességénél fogva valószínűleg a leggyakoribb formája ez a különélésnek, viszont …

Az egészséges és neurotikus motívumok gyakori keveredése folytán többnyire csak alapos elemzéssel dönthető el, hogy egy-egy esetben milyen jellegű házasságon kívüli kapcsolatról van szó. Ugyanilyen bonyolult a házasságon kívüli nemi kapcsolatok kihatásainak, következményeinek problémája is. Abban a legtöbb szakember egyetért, hogy a következmények sokfélék lehetnek, de nem törvényszerűen, nem feltétlenül …

Normális és gyakori motívum egy új szerelem házasságban élőknél is. Az ember képes többször, illetve több partnert őszintén szeretni. Házasságban – mondja Ellis – a szerelem rendszerint egy-két év alatt elmúlik, így a házastársak nyitottá válnak egy új szerelemre. Ami aztán vagy válásra és új házasságra vezet, vagy párhuzamosan létezik …