A hagyományos, patriarchális monogámia kötelezően előírta a házastársaknak, hogy kizárólag egymással élhetnek nemi életet, bár ez, mint láttuk, csak a feleség számára volt igazán kötelező. A romantikus szerelemfelfogás csak annyi változást hozott, hogy igyekezett mindkét fél számára kötelezővé tenni a szexuális kizárólagosságot. Amíg a túlfűtött, romantikus szerelem mindkét embert sajátos …
Érdekel a cikk folytatása? »A szeretetképesség
A romantikus szerelemfelfogás egyik fő jellemzője az a – Freud által is támogatott – nézet, hogy egyszerre csak egy valakit szerethetünk igazán, mert a szeretetképességünk korlátozott: minél több szeretetet adunk valakinek, annál kevesebb jut másnak. Ha ez csakugyan így lenne, akkor a féltékenységet érthetőnek és indokoltnak kellene tartanunk, hiszen a …
Érdekel a cikk folytatása? »A féltékenység vagy bizalom
A teljes bizalom teljes megbízhatóságot, maximális őszinteséget feltételez. Nem véletlen, hogy a vizsgálataim során megkérdezett fiatalok abszolút többsége a megbízhatóságot, őszinteséget tartotta az „lgazi”, az ideális partner legfontosabb tulajdonságának. Igaz, az összefüggés visszafelé is érvényes: a teljes őszinteséghez teljes bizalomra van szükség mindkét részről. A különböző feltételekhez kötött, korlátozott bizalom …
Érdekel a cikk folytatása? »Féltékenységtől gyötrődve
Az igények, a szerepelőírások nem egyeznek a valósággal, a tényleges magatartással, ott feszültség keletkezik, éspedig annál erősebb, minél nagyobb az eltérés. Megoldást csak az jelenthet, ha összhangba hozzuk a kettőt, megfelelően módosítva vagy az igényeket vagy a magatartást. Az irreális igények azonban rendszerint merevek, a magatartáson is nehéz változtatni. Ilyen …
Érdekel a cikk folytatása? »A bizalom fokozatai
A féltékenység szöges ellentéte a bizalomnak. Aki féltékeny, az teljesen bizalmatlan és gyanakvó, mindenben csalást, árulást, fenyegető veszélyeket szimatol. Ha egy férj vagy feleség kijelenti a házastársáról, hogy csak addig bízik benne, amíg a szeme előtt van, ez gyakorlatilag „nulla fokú” bizalmat jelent. Sajnos, a házasságok elég jelentős hányada áll …
Érdekel a cikk folytatása? »Mi a gyökere a féltékenység elterjedésének a mai civilizált társadalmakban?
Pontos, tudományos elemzés hiányában csak a két leglényegesebbnek látszót emelem ki. Ezek: a tulajdonosi szemlélet és egy sajátos személyiségzavar. Az előbbi nyilvánvalóan összefügg a magántulajdonnal, illetve a mi társadalmunkban a kispolgárisággal, amely a szerzésre, birtoklásra irányuló beállítottságot a házastársra is kiterjeszti, sőt féltékenyen őrzött tulajdonná teszi. Az utóbbinak fő tünetei …
Érdekel a cikk folytatása? »Féltékenység, bizalmatlanság
A romantikus illúziók közül az egyik legveszélyesebb a féltékenység téves azonosítása a szerelemmel, illetve a szerelem „fokmérőjekénti” értelmezése. Ennek az illúziónak gyakran még elméleti megalapozást is próbálnak biztosítani azzal az érveléssel, hogy a féltékenység állítólag velünk született, ösztönös megnyilvánulás, amely igen sok állatfajnál is megfigyelhető. Eltekintve attól, hogy az ember …
Érdekel a cikk folytatása? »Romantikus szerelem – „túlfűtött” szex
Legjobb, ha itt is a történeti adottságokból, a hagyományos, zárt házasságból indulunk ki. Amint láttuk, az egyéni szerelem viszonylag új jelenség, csak az újkorban kezdett elterjedni és napjainkban vált a házasságkötések alapmotívumává. Mindenesetre a szerelemnek már évszázados hagyományai vannak, s a szerelemkultusz ezeket a hagyományokat is ápolja. Így örökítődik át …
Érdekel a cikk folytatása? »Teremtsünk harmóniát!
Manapság gyakran előfordul, hogy a férj és feleség egészen más szakmában dolgozik, de mindegyik szeret összejönni kollégáival egy kis szakmai eszmecserére. Miért lenne kötelező, hogy csak együtt mehetnek? Egyikük valószínűleg végigunatkozná a másik számára oly érdekes beszélgetést. Nem arról van szó, hogy ne mutassunk érdeklődést egymás munkája, szakmai problémái iránt, …
Érdekel a cikk folytatása? »Alakítsuk otthonunkat a „saját képünkre”!
Tegyük egyéni jellegűvé otthonunkat. Hagyományosan a lakás berendezése, otthonossá tétele, díszítése az asszony joga és kötelessége. A férj ritkán vett részt ebben a „nőies” tevékenységben, így az otthon képe többnyire csak a feleség ízlését, egyéniségét tükrözte. Azt is csak legjobb esetben. S nemcsak azért, mert sokszor nem nagyon volt mit …
Érdekel a cikk folytatása? »