Társadalom

Az egyén életében az egyensúly helyreállításához a legelső lépés a döntéshozatal. A döntés nem más, mint egy új út, melynek eredményeképpen helyreállhat a kialakult helyzet. Ezt az időszakot krízisnek nevezzük, melynek időtartama 6-8 hét, krónikus krízisről a szociális munkában nem beszélünk. A teljes lefutás és feldolgozás hosszabb időt vesz igénybe. …

A száraz és kietlen Kalahári sivatag apró, gyors léptű lakói a Busmanok. A természettel csodás harmóniában élnek itt már évezredek óta. A civilizáció messze elkerülte a vidéket, s ha mégis összetalálkoznak fehér emberrel, barátságosak és szívélyesek az idegennel. Törzsi életet élnek, a természettől csak azt veszik el, ami a létfenntartásukhoz …

A szegénységet a szociális munkában, az ellátórendszerben deprivációnak, hátrányos helyzetnek is szokták nevezni. A szegénység, mely a XXI. Században szinte az egész világot sújtja, egyetemes jelenség, hiszen fejlettségi szinttől függetlenül minden társadalomban jelen van. A tévhit tehát megdőlt, nem igaz, hogy a fejlettebb országokban nincsenek lecsúszott rétegek, a társadalom peremére …

„bizakodj – lévén helyzetünk mindenkor a l e g pillanatnyibb” „Alapszabályok A vendégnek minden jár. A vendég mindent mások kegyéből, ajándékba kap. A vendégnek előbb-utóbb el kell mennie innen. A vendég magával semmit nem vihet. Mindenki vendég.” (Fodor Ákos: Jazz ) A Mai Ember állandóan nehézségekbe ütközik, állandó jelleggel elpáholják, …

Nagyon magas a svájci frank árfolyama, így emelkednek a devizahitelek törlesztő részletei. Mi lesz a hitelesekkel? Bizonyára sokan teszik fel ezeket a kérdéseket maguknak a napokban, egyértelmű válasz azonban nincs. A forint gyengülésével jelentősen a svájci frankban eladósodott hitelfelvevők augusztusi törlesztő részlete, ráadásul nemcsak a tőkét és a kamatokat kell …

A keresztény közösségekben sokféle, különböző múlttal rendelkező ember gyűlik össze, akiknek a minden napi élete talán a legkevésbé sem hasonlít egymáséihoz:zsidók és pogányok, gazdagok és szegények, férfiak és nők, kereskedők és földművesek, tanítók és kézművesek, fiatalok és öregek, szerencsések és szerencsétlenek, egészségesek és betegek, földbirtokosok és napszámosok. De osztoznak abban, …

A XIV. században Márévár egy nagyobb átalakításon esett át, ekkor már egy külső védelmi rendszert is kapott. A nagyobb felújítást, átépítést a palotán végezték, de a vár belső része is változott. Az átépítésnek köszönhetően az épületek külső megjelenése, illetve maga a vár külső és belső képe is megváltozott. A síkfödémek …

A XIV. században a vár alaprajza szabálytalan ötszög alakú volt. A kaput az északi oldalán alakították ki. Amikor építették, védelmi rendszere nem volt a várnak, csak az úgynevezett gyilokjáró rendszer. A palotai részt belül, a keleti oldalon alakították ki, a gazdasági helyiségeket a nyugati és déli oldalra helyezték. A palotára …

A várat először 1326-ban említik egy adománylevélben. E levél szerint Károly Róbert a várat Bogár Istvánnak adományozza. Később a vár birtokosa Gunyafi Domokos és István lett. Egy zálogosítás folytán a vár 1347-ben Becsei Töttös és Vesszős tulajdona lett, azonban később Becsei Vesszős Tamás a tulajdonjogot visszaengedte a Gunyafi családnak, így …

Dugonics és Scheidus két, egymástól különböző lehetőségét villantanak föl az irodalmi-közéleti szereplésnek. Scheidus az értesülések, és ismeretek korszerű cseréjét szorgalmazza, ismertetni és közvetíteni akar, és átvenni mindazt, ami hasznos, megteremteni olyan intézményeket, amelyek a fejlődés alapjai. Dugonics a nemzeti önbizalom felkeltésén, és megerősítésén fáradozik, a meglévő értékeket hangsúlyozza. Központi kérdésként …