Társadalom

Európában csak a 12. századtól használnak iránytűt, ám az ókori hajósok már régen is jól tájékozottan a nyílt tengeren. A mai Libanon területén élt föníciaiak i.e. 5. században széles, ívelt orrú gályáikon már átmerészkedtek a Gibraltári-szoroson. A régi polinézek támasztóúszós vitorlás csónakjaikon több ezer km-es tengeri utat tettek meg a …

Régen sok esély volt arra, hogy a fiatalok ismerkedhessenek, ez mára leszűkült egy hellyé, az internetté. Régen a fiatalok elmentek csavarogni, és nem kellett hozzá sem telefon, sem internet, hogy megtalálják egymást. El tudtak menni, bulizni úgy, hogy hallották egymás szavát, megismerhették egymást és egymás barátait is. Sőt sokszor ugyan …

A fáraót, országuk királyát, isten fiaként tisztelték az ókori egyiptomiak. A fáraó sírhelye mindenkor a legjobban megépített és legpompásabban felszerelt piramis volt. Az utókor számára még ma is fejtörést okoz, hogy az egyiptomiak a piramis építést számottevően miért nem ábrázolták, holott mindennapi életük sok eseményét megörökítették. A piramisok hatalmas kövekből …

A bebalzsamozott és gondosan betakargatott holttestet múmiának hívják. Ezeket a holttesteket azért balzsamozták be, hogy ne porladjanak szét. Az ókori egyiptomiak azért balzsamozták és óvták a holttesteket, mert hittek a túlvilági életben és úgy képzeltek, hogy az ember a halála után föltámad és tovább fog élni egy nem földi világban. …

Amikor Buddha megszületett, az apja, a király, nagy reményekkel volt teli, a fiát illetően. A bölcsek azt jósolták a királynak, hogy a herceg majd rendelkezni fog a nagyság minden jelével: vagy nagyszerű uralkodó lesz belőle, vagy nagy igazságok bölcs tanítója. Azt, hogy melyik a kettő közül, neki magának kell majd …

Egyetlen európai sem tudta 1492 előtt, mi is van a Kanári- és az Azori-szigeteken túl. Amikor Kolumbusz Kristóf vitorlát bontott, és elindult nyugat felé, az Indiába vezető tengeri utat szerette volna megtalálni. Ám e helyett felfedezett egy új földrészt, amelynek létezéséről senki, még a legnagyobb utazók és földrajztudósok sem tudtak …

A római Colosseumban napkeltétől napnyugtáig harsogott a játékokat élvező tömeg üvöltése. A porondon zajló mészárlás és vérfürdő akár hónapokig is eltarthatott. A szórakozás csúcspontját a „munus” jelentette, vagyis a gladiátorok viadala, amikor felfegyverzett férfiak gyakran életre-halálra harcoltak egymás ellen. Előfordult, hogy egy nap alatt 2000-nél is több gladiátor küzdött meg …

Jól szervezett gladiátoriskolák is működtek. A leendő harcosok megtanulták a fegyverforgatást, és szigorúan előírt étrenddel, tartották jól őket, hogy erősek és izmosak legyenek. Minden gladiátort más és más fegyverek forgatására képezték ki. A gladiátorok egy része, a „samnis”ok, a Róma által legyőzött egykori szamnisz törzs fegyvereit és páncélzatát használta. Rövid …

Róma teljes vízkészletét csatornákon és csöveken szállították a környező hegyek forrásaiból, tavaiból és folyóiból mintegy 420 km-en át. A vizet nem lehetett „elzárni”: elfolyt a vízelvezető csatornákba. De egyik-másik villában hengeres csőből álló csapot szereltek fel, amely keresztben helyezkedett el a vízvezeték csövén. A víz útját a vezetékekben a gravitáció …

A római kanálisok jóval régebben épültek, mint a vízvezetékek. Már az i.e. 6. században elkezdték építésüket, hogy lecsapolják a mocsarakat. A kanálisok a földszinti nyilvános és magánillemhelyekig is eljutottak, ám az emeleti illemhelyek nem voltak bekötve a csatornahálózatba. A szennyvíz bonyolult csatornahálózaton keresztül távozott a városokból a tengerbe. A kisebb …