Társadalom

A kenyér és a sör egyaránt gabonából készül. Vadbúzából és árpából már a kőkorszakban készítettek kenyeret. A sör eleinte talán a korai kenyérkészítés mellékterméke volt, ám azt nem tudjuk, vajon a gabonát azért kezdték el termeszteni, mert szükség volt a kenyérre, vagy, mert jó íze volt a sörnek. A régészeti …

A dél-franciaországi és a dél-spanyolországi barlangrajzok még a modern villanylámpa fényében is homályosnak tűnnek. Azok a kőkorszaki mesterek, akik i.e. 30 000 és i.e. 10 000 között élethű állatokat rajzoltak a barlangok falára, még nappal is szinte teljes sötétségben dolgoztak. Vannak olyan rajzok,amelyek nagyon messze vannak a barlang nyílásától: a …

A középkori várak vaskos, tömör falai sokszor leküzdhetetlen akadályt jelentettek az ostromlók számára. A 14. század előtt, amikor Európában még nem ismerték a lőport, a várostrom nehéz, és hosszadalmas feladat volt. Ha elegendő idő állt a támadok idejére, akkor a legegyszerűbb megoldás az volt, hogy körülzárták a várat, és addig …

Szerte a világon, minden népnek megvannak a maga babonái. Ezeken olykor nevetünk, olykor felháborodunk. Fontos tudnunk, hogy az eltérő kulturális hatások miatt nem szabad a mi szemszögünkből ítélkezni, hiszen, a világ másik felén élő törzseknek a mi szokásaink tűnhetnek bizarrnak… A Szamoa-szigeteken, Óceániában a férj hagyományosan nem végezhet semmilyen női …

Mai világunkban, hol a társadalom egyre inkább elkülönül, lazulnak az emberi kapcsolatok, és egyre kevesebben tartják az írott, valamint íratlan szabályokat, hatalmas méreteket öltött az ilyen-olyan okokból való üldözés, megvetettség. Nem vagyunk képesek elfogadni azokat, akik életvitelükben, esetleg hitvallásukban/szemléletükben eltérnek tőlünk. Megvetjük az etnikai kisebbségeket, a szexuális identitásuk alapján a …

Az ország megszállása A Kállay-kormány kiugrási szándékáról és tárgyalásairól a német titkosszolgálat is tudott. Hitler tartott egy esetleges balkáni angol-amerikai partraszállástól, és nem engedhette, hogy Magyarország kiválásával veszélybe kerüljön a délkeleti front. Ezért 1944. március 19-én német csapatok szállták meg az országot. Horthy a feltétlen németbarát Sztójay Dömét nevezte ki …

Románia 1944. augusztus 23-i átállásával a szovjet hadsereg a Kárpátokon belülre került. 25-étől román támadások érték a Székelyföldet, 27-én a 2. Ukrán Front átlépte az akkori magyar határt. Horthy kormányzó, az átmeneti német hatalmi megingást kihasználva, 29-én Lakatos Géza vezérezredest nevezte ki miniszterelnökké. Az új kormányfő legfőbb feladata az ország …

A külpolitikában Kállay nem akart új kötelezettségeket vállalni a németek oldalán, de a régieket teljesítette. 1942 áprilisában megkezdődött a 2. magyar hadsereg kiszállítása a frontra. A katonák kimerülve érkeztek, mert a szovjet partizánok megrongálták a vasútvonalat és így ezer-ezerötszáz km-t A 2. magyar gyalog kellett megtenniük. A honvédség feladata az …

A voronyezsi katasztrófa és az 1943 júliusi olaszországi fordulat hatására titkos tárgyalások kezdődtek az angol-amerikai szövetségesekkel, miközben a kormány szövetségesi kötelezettségeit is teljesítette Németországgal szemben. Ennek eredményeképpen 1943 szeptemberében előzetes fegyverszüneti feltételeket fogadtak el. A megállapodás szerint a fegyverszünet akkor lépett volna életbe, amikor a Balkánon előrenyomuló angol-amerikai csapatok Magyarország …

A lakosság jelentős hányada nem érezte a háborúba lépés teljes súlyát. A rendszer az országgyarapítás sikerei következtében komoly tömegbázissal rendelkezett. Általános volt a kormányzó személyébe vetett bizalom. A lakosság többsége passzívan tudomásul vette az egyre sűrűbben megjelenő zsidóellenes és más, a szabadságjogokat korlátozó intézkedéseket. A kormányzat pozícióit erősítette a háborús …