Társadalom

Horthy szintén tartott a túlságosan radikális, a rendszer alapjait is érintő átalakítástól. Ezért megvonta bizalmát a miniszterelnöktől. Csak azért nem mondatta le, mert Gömbös már halálosan beteg volt, és 1936. októberében elhunyt. Gömbösnek és csoportjának nem sikerült megvalósítani tervét, a totális állam, s a korporációs társadalom kiépítését. Megkezdett belpolitikai reformjai …

A kormány kezdeményezte „a törvényes érdekképviseleti rendszer” országos kiépítését, vagyis olyan kamarák felállítását, amelyek a munkáltatókat és a munkavállalókat egyetlen közös szervezetbe tömörítették volna. Gömbös Gyula miniszterelnök fő célja a szakszervezetek „feleslegessé tétele”, és ezen keresztül az MSZDP-nek mint politikai tényezőnek a megszüntetése volt. A kamarák egyszersmind a tőkések állami …

Az 1930-as évek közepétől alakult ki a társadalom felső és középső szintjeinek új politikai elrendeződése. Ennek sajátos vonása volt, hogy hiányzott a nyugat-európai értelemben vett kormányképes polgári baloldal. A fasizmus térhódításával szembenálló erők ugyanis Bethlen István és Chorin Ferenc nagyiparos csoportja körül gyülekeztek. A konzervatív arisztokraták és nagytőkések által vezetett …

Gömbös Gyula tudatában volt annak, hogy távlati reformterveinek megvalósítása azon múlik, képes-e azonnali lépéseket tenni a válságból való kilábalásérdekében. A mezőgazdaság értékesítési gondjain a kiviteli lehetőségek bővítésével kívánt segíteni. Ezért Olaszországgal, majd Ausztriával kötött szerződések kereskedelmi szerződést. Sikerült tető alá hoznia egy csehszlovák-magyar áruforgalmi megállapodást, és a másik kisantant állammal, …

Gömbös Gyula volt az első vezető magyar politikus, aki rádióbeszédben mutatkozott be, majd országjáró körutat tett, hogy fő jelszavát, a„nemzeti egységet” és 95 pontból álló „nemzeti munkatervét” népszerűsítse. A 95 pontos munkaterv az addig legszélesebb kormányprogram volt. Hitelét az rontotta le, hogy túlságosan is sokat ígért. Így az „önző”kartellek, a …

Fordulat jobbra 1932 őszén a befolyásos politikai csoportok egyetértettek abban, hogy csak erőskezű kormány képes megszilárdítani a gazdasági válságba belerokkant rendszert. A kormányzó október 1-jén Gömbös Gyulát nevezte ki miniszterelnöknek. A hajdani vezérkari százados, majd 1919-tő) aktív politikus ,.őrségváltás” határozott, erőszakos egyéniségéről volt ismert. Nem volt titok ún. fajvédő Programja …

A birtokos parasztság közötti politikai erjedés több új parasztpárt megalakulásához vezetett. Ezek közül a legnagyobb befolyásra a Független Kisgazda-, Földműves és Polgári Agrárpárt tett szert, amely 1930 decemberében szerveződött meg. A(közkeletű nevén) Független Kisgazda Párt lényegében a régi Nagyatádi-féle kisgazdapárt követeléseit újította fel, így megalakulása jelentős hatást gyakorolt a válság …

Az ipari válság nem egyformán sújtotta az egyes ágazatokat. A legerősebben a túlnyomórészt termelőeszközöket gyártó iparágak, a vas-, a fém-, a gépkocsigyártás és az építőanyag-ipar érezte meg a krízist. A válság mélypontján a termelés az 1929-esnek mintegy a felére esett vissza. Alig érezte meg viszont a válságot a textil, a …

Különösen előnytelen helyzetbe került a jelentős mértékben kivitelre termelő mezőgazdaság. Terményei nem bizonyultak versenyképesnek, mert a tengerentúli országok magasabb technikai színvonalon, kisebb önköltséggel termeltek. A világpiaci áresés elsősorban a gabonát érintette, amely Magyarországon a termelés súlypontját képezte. A belföldi értékesítést ugyanakkor korlátozta a hazai piac szűkös befogadóképessége. A mezőgazdasági termékek …

A felfelé irányuló áramlás, vagyis a szülőkénél magasabb rétegbe való emelkedés lehetősége nagyon korlátozott maradt. Az érettségi bizonyítvány és az egyetemi diploma megszerzése – ami belépőjegy lehetett az úri világba – a kétkezi dolgozók gyermekei számára igen nehéz volt. Legfeljebb a négyosztályos polgári iskolát vagy valamilyen szakiskolát végezhették el, ami …