Történelem

Hitler hatalomra kerülése után kezdetekben kevés figyelmet szentelt a fegyveres erők fejlesztésére, mivel a politikai törekvésit tartotta előbbre, de a gazdasági és különböző párton belüli viták miatt is kevésbé volt fontos a hadsereg bővítése. A folyamat csak a hosszú kések éjszakája után (1934. június 30.) bontakozhatott ki. A Führer az …

Mikor az NSDAP, és Hitler hatalomra került, egyetlen dolog volt a fő céljuk, az, hogy eltöröljék a számukra megalázó versailles-i békeszerződést, és elfoglalni azokat a területeket, amelyeken német ajkú emberek élnek, és éltek. Adolf Hitler a Mein Kampf című könyvében kijelentette, hogy a népek boldogsága, és jóléte életterük nagyságától függ. …

A Nemzeti Szocialista Német Munkáspárt (Nationalsozialistische Deutche Arbeiterpartei) későbbi ismertebb nevén a náci párt 1933. és 1945. között kormányozta Németországot. A Hitler által vezetett NSDAP hatalomra kerülése után is folytatta erőszakos politikáját, és ezáltal totális uralomra tört. A Reichstag épületének felgyújtása után (bár tagadták, hogy a német munkáspárt gyújtotta volna …

A Harmadik Birodalom tejhatalmú vezére 1889. április 20-án született az ausztriai Braunau-ban. Élete első szakaszában önkéntesként harcolta végig az első világháború csatáit, 1916-ban és 1918-ban is megsebesült, emiatt kétszer is kitüntették a németek által nagy becsben tartott vaskereszttel. A Bajor Tanácsköztársaság leverése után a hadsereg biztonsági ügynökeként, és propagandistájaként tevékenykedett. …

A büszkeségéből megalázott nemzetet rövidesen súlyos gazdasági krízis is sújtotta. A weimari kormány a források növelésére hihetetlen mennyiségben bocsájtotta ki a fedezet nélküli bankjegyeket, így 1923-ra a márka jelentősen veszített az értékéből a dollárhoz képest. Ezt követte Németország ipari központjának, a ruhr-vidéknek francia katonai megszállása, arra hivatkozva, hogy a weimari …

Az első világháború győztes hatalmai körében általánosan elfogadott volt az a nézet, amely „a porosz militarizmust” nevezte meg az első világháború kirobbanásának egyik legfontosabb okaként. A szövetséges hatalmak a legfőbb céljuknak tekintették, hogy a jövőben lehetetlenné tegyék Németország számára egy támadó háború elindítását. Ennek érdekében az új hadsereget a reichswehrt …

1919.junius 28-án az antanthatalmak békeszerződését írattak alá a versailles-i palota tükörtermében az első világháború egyik vesztesével Németországgal. A kontaktus célja a legyőzött ellenfél ártalmatlanná tétele volt,hogy Németország soha többé ne legyen képes háborút kezdeményezni. A szerződés értelmében az antant birtokaiba került gyarmatain kívül további 70,6 ezer négyzetkilométer terület és vele …

A felvilágosodás eszméi – szabadságvágy, tudás, haladás – hatására felbolydult Európa, nagyon sok tudós, filozófus fejtette ki nézeteit, sajátos világlátásukat, vagy épp gondolataikat. Montesquieu egy francia filozófus volt, arisztokrata, aki élete során bejárta Európát, tapasztalatai alapján egy hosszú művet fogalmazott meg, melynek címe „A törvények szelleméről” volt. A műben leírta, …

A felvilágosodás a 17-18. század korszelleme. Egy olyan korszak, melyben a tudás, az ész került középpontba, megalapozta az összes utána következő korszak gondolkodásmódját és rendkívül sok találmányt, felfedezést tudhat magáénak. Az egész korszak a fejlődésen alapul: fejlődtek a természettudományok, ennek következtében pedig a világ megismerhetőnek és megmagyarázhatónak tűnt. Egyre több, …

Nagy Sándor (III. Alexandros, Kr. e. 356-323), mekedon király, az ókor egyik legnagyobb hadvezére Kr. e. 356 július 20-án született II. Philipposz makedán király fiaként. 16 éves korában már kiváló harcos ként tűnt ki, s apja Makedónia régensévé nevezte ki. Igen művelt volt, Arisztotelész nevelte. Kr. e. 338-ban, 18 éves …