Vallás

Fennmaradt egy babiloni legenda, amely a misztériumok egyik tanára utal: „Istár leszáll az Alvilágba, eljut Hádész kapujáig, és ott áll tel­jes királynői pompájában. Az ősi törvény azonban azt követeli meg, hogy senki sem léphet be az Alvilág rettegett területére, aki nem vetette le a ruháit és az ékszereit. Ezért minden …

Ha a mag meg nem hal, nem nyílhat ki a virág, ha a virág meg nem hal, nem fejlődhet ki a mag. A beavatás ösvénye az álom és a halál ciklusaiban is megis­métlődhet és továbbfejlődhet. Alvás közben ugyanis bizonyos értelemben „meghal” a test, ám az ezüstfonál összeköttetésben marad a testtel. …

Pál apostol, aki feltételezhetően már az evangéliumok története előtt megírta a leveleit, még lényegesen ezoterikusabb módon értelmezi a keresztény tanokat. A nyelvezete alapján ítélve, maga is beavatott volt, de egyértelmű, hogy a tanait a hallgatósága behatárolt felfogóképességének megfelelően kellett fogalmaznia, és ezért gyakran a képek nyelvét használta. Az evangéliumot viszont …

Herakleitosz filozófus efeszoszi iskolája, kb. Kr. e. 544-483 – Szókratész és a szofisták, kb. a Kr. e. V. század közepén – Platón klasszikus filozófiai iskolája, Kr. e. 427-347 Pitagórasz iskolái, akárcsak a platonikus iskolák, megőrizték a Nyugat számára a görög hagyományokat, és ez a rendszer éppúgy magában foglalja az újra …

A Nílus völgyének a misztérium-kultuszaiban kiemelkedően fontos szerepet játszik Thot isten íbiszfejű alakja. A hagyományok szerint Thot nemcsak az írást találta fel, hanem a tudományokat is, amelyeket meg is személyesít: mindenekelőtt az orvostudományt, a csillagászatot és a mágiát. Thot az isteni fény hordozója, aki az „éjszaka útjait” járja, így egyben …

Minden korban éltek olyanok, akik a fényt keresték. A kora ókorban azonban még kevés lehetőség nyílt a hasonlóan gondolkodókkal való kapcsolattartásra. A keresőnek a legtöbbször fel kellett vállalnia a visszavonulást egy kolostorba vagy az aszkétikus életmódot, ha mesterekkel és más tanítványokkal akart találkozni. A pitagóreusok alkották az egyik első, történelmi …

A misztériumiskolák tanításának a leglényegesebb eleme a látható világegyetem hétszeres jellegének, valamint az ember univerzális eredetének a tana volt. A hetes szám kozmikus kulcsszám, amely a teljes – mind az anyagi, mind a spirituális – evolúció alapkövét jelenti. Tudjuk például, hogy az emberi bőr hétrétegű, a skála hét hangból áll, …

A misztériumiskolákban nemcsak sokféle művészeti ágat tanítottak, hanem különböző tudományokat is, mindenekelőtt földrajzot, csillagászatot, kémiát, élettant, geológiát, meteorológiát és zenét is, valamint az építészet művészetét, amelynek halhatatlan emlékei többek között a görög templomok. A misztériumokban azt tanították, hogy a tudományokat az okaik, és nem a hatásuk szempontjából kell megérteni. A …

A Kis Misztériumokba való beavatás tulajdonképpen az előkészületet jelenti a nagyobb misztériumokhoz, és tartalmazza a megtisztulás és az iskolázás különböző lépcsőfokait, mint az intellektuális és a spirituális érzékelés gyakorlását. A hét lehetséges lépcsőfok közül az első három tartozik az előkészítő iskolázáshoz. A negyedik lépcsőfok, a negyedik beavatás döntő fontosságú fordulópontot …

„Jelzőtűzhöz hasonlóan – egy egész országnak átadva az intelligenciát – bölcs emberek hosszú sorát látjuk, akik a történelem kezdetei óta egészen napjainkig közvetítik a bölcsesség szavait.” (Ízisz fátyla lehull) A régi időkben minden nagy templom, minden nagy világvallás rendelkezett saját vagy titkos misztériumiskolákkal, amelyekről a közvélemény nem tudott. Sok nagy …