Tudomány

A Sas-köd megfigyelése új elképzelésekkel gazdagította a csillagok keletkezésére vonatkozó elméleteinket. A Tejútrendszer egyik sűrű spirálkarjában fekvő óriási csillagbölcsőben fiatal csillagok ragyognak, egyúttal a további csillagok keletkezéséhez szükséges anyagon kívül a csillagkeletkezést is kiváltó folyamatok is jelen vannak. Az optikai hullámhosszakon a környezet az M16 fényes, fiatal csillaghalmaz uralja. Ezt …

Az éjszakai égbolt leghíresebb és legfényesebb köde, az Orion-köd szabad szemmel is könnyűszerrel megpillantható, vöröses színű, elmosódott foltként az Orion öve alatt. A Földhöz legközelebbi emissziós ködöt alaposan tanulmányozták a csillagászok. A köd valódi átmérője mintegy 30 fényév, látszó átmérője pedig négyszerese a teliholdénak. Mindamellett, ez a köd csak kicsiny …

Megalkotóiról, a dán Ejnar Hertzsprungról és az amerikai Henry Russellről elnevezett Hertzsprung-Russel-diahram (HRD) grafikusan illusztrálja a csillagok luminozitása, felszíni hőmérséklete és sugara közötti kapcsolatot. A csillagászok egymástól függetlenül végzett kutatások kiderítették, hogy a csillag színe és színképtípusa a hőmérsékletüket jelzi. Észrevették, hogy ha a csillagok hőmérsékletét a luminozitásuk függvényében ábrázoljuk, …

A csillagok a hideg és sűrű csillagközi felhők gravitációs összeomlása révén keletkeznek. Ezek a felhők főként molekuláris hidrogénből állnak. A nagyobb felhők összehúzódásuk közben feldarabolódnak (fragmentálódnak), így kezdetben egymás közelében tartózkodó, egymás testvéreinek tekinthető protocsillagok alakulnak ki. Némelyek olyan közel vannak egymáshoz, hogy a gravitáció egymáshoz köti őket. Az összehúzódás …

A látható fény hullámhosszain sűrű gáz- és porrétegek takarják el a Tejútrendszer középponti vidékét. Az égbolt legfényesebb rádióforrása, a Nyilas (Sagittarius) csillagképben azonban éppen a Tejútrendszer középpontja irányában látszik. Ez a Sagittarius A néven ismert rádióforrás két részből áll. A Sagittarius A keleti része egy ionizált gázból álló buborék, vélhetően …

A Nap a tejútrendszert, egy viszonylag nagy spirálgalaxist felépítő, mintegy kétszázmilliárd csillag egyike. A Tejútrendszer kialakulása körülbelül 13,5 milliárd évvel ezelőtt kezdődött. A tejútrendszer belülről nézve – ahol mi vagyunk – az égbolton végighúzódó, csillagokból álló, fényes sávnak látszik. A Tejútrendszer szívében egy fekete lyuk helyezkedik el, melynek tömege körülbelül …

A Cerest 1801-ben véletlenül fedezte fel Guiseppe Piazzi, az olaszországi palermói obszervatórium igazgatója, amikor egy állócsillagokról készülő katalóguson dolgozott. Az egyik „csillag” az éjszaka folyamán elmozdult, és kiderült, hogy ez lett az első ismert kisbolygó. Egy bő évszázaddal korábban Johannes Kepler már észrevételezte, hogy a Mars és a Jupiter pályái …

A közelmúltban nagyon elterjedtté váltak a régi videomagnók. Nem is lehetne szinte utána járni, hogy hány fajtát dobtak piacra belőlük. A nagy áttörést abban az időszakban az jelentette, hogy nem csak a hangot lehetett lejátszani valamint rögzíteni, hanem mindkettőt, ráadásul egy időben. Fantasztikus lehetőségeket nyitott meg ez a készülék az …

A köznyelvben hullócsillagnak nevezett meteorok valójában fényt sugárzó anyag által okozott egyenes vonalak az égbolton, amelyeket üstökösöktől vagy kisbolygóktól származó, és a Föld légkörébe jutó, gyakran egész kicsiny, porszerű törmelékdarabok, meteoroidok okoznak. Naponta kb. 1 millió látható meteor tűnik fel. Ha a meteor nem pusztul el teljesen a légkörben, a …

Azoknak az egyedeknek, melyek egyazon faj tagjai szükségük van arra, hogy valamilyen információt cseréljenek, tehát kommunikáljanak. Számukra ezt egy jelrendszer biztosítja, melynek részei a szaglás, látás, hallás. Az állatok egymás közötti hírközlését, információcseréjét nevezzük az állatok kommunikációjának. Ez alapvető feladatot tölt be a létfenntartásban, meghatározza a fajra jellemző magatartást. Viselkedést …