Tudomány

Valamennyien az élet hullámaival sodródunk, akár tapasztalatokat szerzünk, akár a visszaemlékezés óráit éljük meg. Annyira mindennapossá váltak már számunkra az életünket. Kísérő kis és nagy ciklusok, hogy legalább annyira magától értetődőnek tartjuk ezeket, mint a levegőt, amelyet belélegzünk, a vizet, amelyet megiszunk, vagy a szilárd talajt a lábunk alatt. El …

Az indiai civilizáció alapját képezi a hinduizmus, mely ez által több egy vallásnál. A hinduizmus kifejezést a XIX. Században alkották az Indiában létező vallások együttes elnevezésére. A hinduizmusnak a hívői szerint nincs kezdete. A hinduizmus tulajdonképpen egy örök út, mely a világegyetem alapvető törvényét követi. Központi elemi az istenségek: Siva, …

Kr. u.700 és 800 körül fejlődött ki. A tudósok három alkotó elemét különbözetik meg. Az európai, az észak és a latin- amerikai civilizációt. Egyes vélemények szerint a latin- amerikai civilizáció a nyugati civilizáció alcivilizácója más vélemények szerint önálló civilizációnak kell tekinteni mivel saját identitással, rendelkezik. Korábban a nyugati civilizáció alatt …

Eltérő vélemények fogalmazódnak meg a japán civilizációval kapcsolatban. Egyes nézetek szerint egy külön kultúrát alkot, míg más álláspontok szerint egy kultúrát alkot a kínai civilizációval és együtt tekinthetőek egy távol- keleti civilizációnak. Kr. e. 100 -400 között fejlődött ki a kínai civilizációból, így nem meglepő hogy a „tanai2 azonosak. A …

A civilizációknak nincsenek egyértelmű határaik, folyamatosan fejlődnek. A tudósok egyetértenek abban, hogy a 12 fő civilizációból ma már 7 nem létezik. Ezek a következők: egyiptomi, mezopotámiai, klasszikus, krétai, közép- amerikai, bizánci, Andok- vidéki. A jelen civilizációi pedig a kínai, japán, nyugati, iszlám; hindu. Nem teljesen egyértelmű a tudósok álláspontja az …

Hogy mit is nevezünk civilizációnak? Ennek a meghatározásához kezdjük a legelejéről. A mai világra tekinthetünk úgy, mint „államok világ”-ára. Ebben a világban az államok egymás közötti viszonyait e nemzetközi jog szabályozza. Egy másik megközelítésben találunk egy olyan világot is, melynek határai nem esnek egybe az államhatárokkal. Ezt nevezzük kultúrák és …

Az első, Naphoz hasonló csillagok körül talált exobolygók meglehetősen szokatlannak tűntek: nagy tömegű gázóriások, rövid keringési idővel, vagyis nagyon közel a csillagukhoz, esetleg erősen elnyúlt. ellipszis alakú pályákon. A felfedezés meglepte a csillagászokat, mert az addigi elméleteik szerint a bolygókat létrehozó porkorongokból a Naprendszerhez hasonló rendszereknek kellene létrejönniük, vagyis a …

A Hyadok egyike a legközelebbi nyílthalmazoknak, már az ókorban is ismerték. A halmaz 200 csillaga közül a legfényesebbek szabad szemmel is jól látható V alakot formáznak az égen. A halmaz központi csillagcsoportja körülbelül 10 fényév átmérőjű, azonban még 80 fényév távolságban is találunk a halmazhoz tartozó csillagokat. A halmaz csillagainak …

Ma hamarabb válik valaki a gyógyszerek rabjává, mint alkoholistává – állítják az orvosok. Persze helytelen lenne a gyógyszert valamiféle szükséges rossznak tekinteni, hiszen nélkülük nem sikerült volna megfékezni a pusztító járványokat, betegségeket. Ma már számos olyan készítményt ismerünk, amelytől meggyógyulnak azok is, akiknek életéről régen kénytelenek voltak lemondani az orvosok. …

Általában az érzelmi indítékok játszanak nagy szerepet. Amikor az emberek úgy érzik, hogy problémáikat nem tudják megoldani, akkor nyúlnak először pohárhoz. Azt hiszik, hogy a pillanatnyi kábultság, mámor megoldást nyújt. Ilyenkor nem gondolnak arra, hogy testi-lelki állapotuk mesterséges rongálásával problémamegoldó képességük csökken. Ezzel szemben az egészségesen élő, edzett ember sokkal …