Kezdőlap / Tag Archives: állatok (page 18)

Tag Archives: állatok

Állategészség védelem: Az A-vitamin hiánya

A levegő nagy vagy kicsiny relatív páratartalma hajlamosít bizonyos betegségek (nyálkahártyahurut vagy -kiszáradás) kialakulására. A külső kóroki tényezők sorában megemlítjük azokat, amelyek kedvezőtlenül befolyásolják az állatok termelését, szaporodását. A takarmány csökkent mangántartalma zavart okoz az ivarzásban, a fogamzásban, a tejtermelésben és az utódok életképességében. A mangánhiány csökkenti a tyúkok tojástermelését, …

Érdekel a cikk folytatása? »

Állategészség védelem: Külső tényezők

A test nagymértékben szennyezett az almon való hosszú elfekvés miatt. A szaruképletek repedezettek, hasadtak vagy hiányosak lehetnek. A beteg állaton a látható nyálkahártyák szárazak, fénytelenek, felületükön hólyagok vagy kimaródások (hámhiányok) lehetnek, a felületet lepedék vonhatja be. A természetes testnyílásokból ürülhet vér, genny, nyál vagy más váladék. Betegség esetén megváltozhat a …

Érdekel a cikk folytatása? »

Állategészség védelem: Ammóniaegyensúly

A nagy ammóniakoncentráció gyakran vezet felfúvódáshoz, melynek oka a jelentős gázfelszabadulás, valamint a kialakuló bendőatónia. Az ammóniatúlsúly miatt a szükséges bendőmikroflóra pusztul, rothasztó fajok (E. coli, Proteus stb.) szaporodnak el. Mivel így csökken a normál mikroflóra mennyisége és tevékenységének mértéke is, kevesebb illó zsírsav képződik. Ez tovább növeli az amúgy …

Érdekel a cikk folytatása? »

Állategészség védelem: külső és belső kórokozók

Az egészséges szervezetet érő hatásokra bekövetkező kedvezőtlen változások, a homeosztázis megbomlása, csökkenti a szervezet teljesítőképességét, súlyosabb kórfolyamatok esetén bekövetkezhet az állat elhullása is vagy felmerülhet a kényszervágás igénye. Az egészség és a betegség is életjelenség, közöttük nem húzható éles határ, fokozatos az átmenet, egyidejűleg van jelen a károsító tényezők belső …

Érdekel a cikk folytatása? »

Állategészség védelem: Homeosztázis jellemzése

Az állatfajok, -fajták, -populációk és -egyedek az őket körülvevő és folyamatosan változó környezettel dinamikus, a változásokhoz alkalmazkodó egyensúlyi állapotban vannak. Az egészséges szervezet képes arra, hogy alkalmazkodási, szabályozási, védekező mechanizmusainak segítségével kivédje, kiegyenlítse a rá háruló különböző ingerek hatását. Mindennek azonban határt szabnak a szerzett, valamint az öröklött tulajdonságok, bár …

Érdekel a cikk folytatása? »

A jegesmedvék veszélyeztetettsége

A jegesmedve nagy szerepet játszik az ökológiai egyensúly fenntartásában, mint élőhelyének csúcsragadozója. Ritkán él 25 évnél tovább, a legidősebb vadon élő jegesmedve 32 évesen pusztult el, míg a fogságban tartott példányok közül egy nőstény 43 évet élt. Pusztulásuk oka a természetben nehezen érthető, mert viszonylag kevés elhullott jegesmedvét találni meg …

Érdekel a cikk folytatása? »

A jegesmedve

A jegesmedve (Ursus maritimus) a világ legnagyobb földi ragadozója és a második legnagyobb testű medveféle is egyben. A felnőtt hím 350- 680 kg-ot nyom, a nőstény kb. feleannyit, 150-249 kg-ot, bár amikor vemhes, 500 kg-os is lehet. A hím 2,4-3 méterre, a nőstény 1,8-2,4 méteresre nő meg, a nagytestű emlősök …

Érdekel a cikk folytatása? »

A nyuszt

A nyuszt (Martes martes) a menyétfélék családjába tartozó, házimacska méretű állat. Hossza legfeljebb 53 cm, amihez 25 cm-es bozontos farok is tartozik. A hím valamivel nagyobb a nősténynél, átlagosan másfél kilót nyom. Szőre sötét vagy világosbarna, és a téli hónapokban hosszabbra nő. Sárgás vagy krémszínű nyakfoltot visel. Lombhullató, kevert vagy …

Érdekel a cikk folytatása? »

Az európai borz

Az európai borz erős testfelépítésű állat, kis fejjel, rövid nyakkal, zömök ék alakú testtel és rövid farokkal. Lába az ásásra alkalmas, erős, nem visszahúzható karmokkal. A kifejlett borz 25-35 cm mags, 60-90 cm hosszú, 12-24 cm-es farokkal. Testsúlya az év során változó, tavasztól őszig növekvő, és legnagyobb a téli álom …

Érdekel a cikk folytatása? »

A karakál

A karakál (Caracal caracal) homokszínű nagymacska, pofáján fehé rajzolattal és szeme felett fekete foltokkal. A hím karakál 80-105 cm hosszú és 13-20 kg, a nőstény 60-92 cm hosszú és 11-15 kg súlyú. Élőhelye a félsivatagtól a nyílt szavannáig terjed, megél nedves és örökzöld erdőkben is, de leginkább a szárazabb erdőket …

Érdekel a cikk folytatása? »