Tag Archives: állatok

A rozsomák (Gulo gulo) zömök, izmos állat rövid lábakkal, kerek fejjel. A menyétfélék között a legnagyobb, és inkább emlékeztet medvére mind menyétre. Egy felnőtt rozsomák körülbelül akkora, mint egy közepes termetű kutya, 65-7 cm hosszal, 17-26 cm-es farokkal, a súlya pedig 1o-25 kg, a nagyobb hímek akár harminckilósak is lehetnek. …

Bakcsó ( Nycticorax nycticorax ) A gémek rokonságához tartozó, zömök testű,kb. 68 cm hosszúságú madár. A hímeknek költés idején három hosszú, fehér, kackiás toll leng a tarkójukról. A fiatalok „gyermekruhája” piszkos barna, halványsárga pettyezéssel. A bakcsó telepekben költ, fás, bokros, sűrű növényzetű folyóárterekben, mocsarak, tavak mentén. A költőkolóniában állandó a …

Zöld levelibéka ( Hyla arborea ) A levelibéka Európa egyetlen fán lakó kétéltűje. Mintegy 5 cm hosszú, sima, fénylő hátú béka. Színe általában zöld, de hangulatától és környezetétől függően világossárgától barnáig változhat. „Kedvenc” színe azonban a „fűzöld”,ami jól beleolvad a lombkorona színébe. Has oldala fehéres. A hát és a has …

Nigerben az őslény kutatók 2008-ban egy eddig ismeretlen dinoszaurusz fosszíliájára bukkantak. A kutatók szerint a Föld valaha volt legnagyobb ragadozóinak az őse lehetett ez a dinoszaurusz fajta. A most megtalált csontok egy 110 millió évvel ezelőtt élt húsevő dinoszauruszé voltak. Az őslény kutató szakemberek Afrikában a Ténéré-sivatag peremén bukkantak rá …

Darwin óta tudjuk, hogy a növény- és állatvilág összes fajai egyetlen hatalmas fejlődési folyamat különböző szintjeinek leágazásai. Az ember az emlősállatok közül emelkedett ki. Fejlődéstanilag az emberszabású majmok (az afrikai csimpánz és gorilla, valamint a délkelet-ázsiai orángután és gibbon) állnak hozzánk legközelebb, nemcsak testalkatilag, hanem intelligenciájukat, pszichikus működésüket tekintve is. …

Az abesszin macska egyik legrégebben ismert fajta, annak ellenére, hogy eredete bizonytalan. Angliában az első példányokat azok a hazatérő brit katonák vitték, akik az abesszin háborúban részt vettek. A fajtát Angliában 1882-ben ismerték el önálló fajként. A legelső Angliába vitt abesszint Zulának hívták. Az Amerikai Egyesült Államokban csak 1986-ban ismerték …

Parti géb Pomatoschistus microps Jegyei: teste orsó alakú, feje magas, csak kissé lapított. Szemei nem irányulnak felfelé. Kopoltyúnyílásai rövidek, merőlegesek (csak a mellúszók tövéig érnek). Faroknyele hosszú, alacsony. 41-52 pikkely a hosszanti sorban; tarkója, a hát eleje (az első hátúszó végéig) és a melltájék (a hasúszók tövéig) pikkelyek nélkül. A …

Kígyófejű géb Zosterisessor ophiocephalus Jegyei: teste alacsony (a testmagasság 61/2-szer a teljes hosszban). Feje hosszú, lapított, jól láthatóan magasabb, mint széles (a fejhossz 41/3-szor a teljes hosszban). A szemek közti távolság kb. megegyezik a szem átmérőjével. Faroknyele hosszabb, mint magas. 51-70 (többnyire 57-68) pikkely a hosszanti sorban; tarkója pikkelyezett, a …

Cifra kölönte Cottus poecilopus Jegyei: teste bunkó alakú, pikkelyek nélkül, feje széles, lapított. Szájnyílása széles, végállású. Szemei magasan ülnek. Kopoltyúfedőin nagyon erős, hajlott tüske van; a kopoltyúnyílások keskenyek: a kopoltyúhártyák elválasztva, összenőttek az isztmusszal. Az oldalvonal a test középvonala felett húzódik, és csak kb. a második hátúszó közepe alá ér; …

Petit kölönte Cottus petiti Jegyei: teste csaknem orsó alakú, hátul oldalról lapított, feje a többi kölöntefajhoz viszonyítva kicsi, lapított. Szemei nagyon magasan ülnek. Kopoltyúfedőjén erős tüske van; kopoltyúny1ása szűk, a kopoltyúhártyák elválasztva, az isztmusszal összenőttek. Oldalvonala – helyenként megszakadva – a testoldal közepén a farokúszó tövéig terjed. Pikkelyei kicsinyek. Két …