Tag Archives: féltékenység

A kutatók megállapítása szerint a csoportházasság szexuális előnyei nyilvánvalóak, bár nem problémátlanok. Sokak elképzelésétől eltérően a csoportházasság ritkán jelent csoportszexet, a nemi élet többnyire itt is páronként – a partnerek időnkénti változtatásával – történik. A „ki kivel aludjon” eldöntése körül azonban gyakoriak a viták, és a féltékenység is szerepet kaphat. …

A legtöbb kommunában megfigyelhető az a törekvés, hogy tagjaik meleg emberi kapcsolatba kerüljenek, „nagy családdá” váljanak. Ez a csoportházasság tendenciáját is magában foglalhatja. Ennek megvalósítása azonban még a kisebb létszámú kommunákban is ritkán sikerül. A csoportházasság ugyanis teljes intimitást és személyes elkötelezettséget jelent minden résztvevővel szemben. Ilyen mély és szoros …

A kommunák kísérleti közösségek, résztvevőik tudatosan próbálkoznak az emberi együttélés új lehetőségeivel. Egy laza közösség vagy hamarosan felbomlik vagy szorosabbá válik. Az integrálódás folyamatából pedig nem lehet kirekeszteni a szexualitást, de általában nem is akarják, hiszen a lakóközösségek többnyire haladó, sőt radikális eszmék felé orientálódnak. A fejlődő csoport előbb-utóbb szembekerül …

Az utóbbi évtizedekben, s különösen a 60-as évek közepe óta éppen a legfejlettebb tőkés országokban felújult és erősen terjed a kommuna-mozgalom. 1971-ben az amerikai kommunák számát pl. több százra becsülték, sőt egy felmérés közel kétezret talált. Számuk azonban állandóan változik, mert a kommunák átlagos élettartama alig egy év. Formáik is …

Az utópikus szocializmus eszméinek hatására már a múlt század első felében kísérletek kezdődtek olyan közösségek kialakítására, amelyekben a nemek viszonyát is újszerűen próbálták rendezni. A század folyamán több tucat ilyen kommunát alapítottak, ezek többsége azonban rövid életű volt. Csaknem valamennyire jellemző, hogy – a korai forradalmi mozgalmakhoz hasonlóan – céljaikat …

A múlt század második felében, az ún. viktoriánus korszakban mind nyilvánvalóbbá váltak a polgári házasság ellentmondásai és torzulásai; ezzel párhuzamosan egyre erősödött ennek az intézménynek a bírálata, különösen a marxizmussal egyesült munkásmozgalomban és a nőmozgalomban. Az utóbbinak jeles képviselője volt a századforduló körül a svéd Ellen Key, akinek A szerelemről …

Schopenhauer (1823-ban), a nagy német filozófus, aki sajátos tervet dolgozott ki a házasság megreformálására. Abból kiindulva, hogy a monogámia úgyis csak látszólagos, hiszen mindig szükség volt ágyasokra vagy prostituáltakra, egy szabályozott és nyílt poligámia bevezetését javasolja. Elképzelése szerint, mivel egy fiatal nőnek egy férfi nem elég, két férfival kellene házasságra …

A mai problémákat előidéző változások első jelei valamikor a reneszánsz idején tűntek fel; nem sokkal később hangzanak el az első kritikai megjegyzések a házasság intézményéről. Montaigne, a 16. századi francia aforizma-író szerint a házasság olyan vásár, melynek csak bejárata szabad, és rendszerint más célok végett köttetik. Ebben az időben kezdődik …

Ahogyan a házasságkötés az egyén életének legfontosabb eseményei közé tartozik, úgy a válás is, csak éppen negatív előjellel. Semmi sem bizonyítja azonban, hogy a válásnak feltétlenül károsan kell hatnia az egyénre. Előfordulnak kulturált, valóban közös megegyezésen alapuló válások, amelyek az ellenkezőjéről tanúskodnak. Lehet, hogy csak a felkészületlenség az oka a …

Bár a válás ma már nem szégyen, a társas környezet mégis nagyon vegyesen és sokszor rosszallóan reagál rá. Különösen az elvált nőre tekintenek még ma is sokan úgy, mintha erkölcsileg kisiklott vagy éppen „mindenki prédája” lenne. A züllés veszélye – éppen a fentebb jellemzett lelkiállapot miatt valóban nagyobb az elváltaknál. …