Legtöbbször éjjel rakják le a lárvákat, egy-egy erősebb nőstény akár hetvenet is. Azok röviddel ezelőtt, vagy a kloákán való áthaladáskor (ami igen gyors lehet) bújnak ki a peteburokból. A lárvák fejükkel vagy farkukkal előre, de nemritkán összetekeredve születnek. Mivel a nőstény a szülés pillanatában hátsó lábait általában kissé felemeli, ekkor …
Érdekel a cikk folytatása? »Foltos szalamandra életmódja
Csak lassanként, szaglásuk és a másik állat reakciói segítségével ismerik fel, hogy hím-e vagy nőstény. A hím párzáskor a nőstény teste alá mászik, majd gyorsan előrecsúszik, míg orra eléri annak torkát. Ekkor partnerét szorosan átöleli, erős karjait hátulról annak elülső végtagjaira kulcsolja. Mivel a nőstény eleinte igyekszik őt elhárítani, mozgásuk …
Érdekel a cikk folytatása? »Farkos kétéltűek (Urodela)
A farkos kétéltűek a szárazföldi gerincesek legősibb képviselői. Egyfajta átmenetet jelentenek a vízi és a szárazföldi életmód között. Mozgásuk lassú, a talajon még mindig „kígyózva”, hullámzó testtel haladnak. Hosszúkás, henger alakú vagy oldalról kissé lapított testüket kicsiny, viszonylag gyenge lábak hordozzák. A törzs hosszú farokban végződik, amely e csoportot egyértelműen …
Érdekel a cikk folytatása? »Csörgőkígyó
Sokak rémálmainak főszereplője ez a két métert is maghaladó állat. Csúszós, hosszú és a mintája sem túl barátságos. Ennek köszönhetően kevesekről mondható el, hogy a kedvenc állatai közé tartozik. Szörnyű kinézete mellett sok régi mende-monda is gondoskodik róla, hogy félelmet ébresszen a kígyó az emberekben. Persze ezeknek néha van alapja, …
Érdekel a cikk folytatása? »A foltos szalamandra (Salamandra salamandra)
A foltos szalamandra külsejét tekintve igen könnyedén felismerhető. Egy viszonylag nagy testű, robusztus állatról van szó. Vastag végtagjain, a mellsőkön négy, míg a hátulsókon öt rövid, azonban annál vastagabb ujja van. Farka jóval rövidebb testhosszánál, vége pedig lekerekedik. A szalamandra színe többnyire fekete, foltja viszont eléggé változatosak. Sárga, narancssárga, halványvörös …
Érdekel a cikk folytatása? »Krokodil
A krokodilok körülbelül negyvenmillió éve jelentek meg a Földön, amikor még dinoszauruszok is voltak, azonban ez idő alatt nem sokat változott. A krokodilok ragadozó állatok, a méretesebb példányok akár nagyobb állatokat is képesek vízbe rántani. Úgy vadásznak, hogy a víz alatt odaúsznak a zsákmányhoz, amennyire csak tudnak, majd hirtelen kitörnek …
Érdekel a cikk folytatása? »A Hegyesorrú és a Viperasikló
Hegyesorrú sikló Elaphe scalaris Jegyei: nagyméretű, karcsú sikló, feje alig válik el a nyaktól, szembogara kerek, pikkelyei a testén simák. A kiszínezett álla tok sárgásak, sötétbarnásak vagy vörhenyesek, hátukon két többé-kevésbé feltűnő, sötét csík fut végig a farok csúcsáig. Hasuk fehéres vagy sárgás. A fiatalok színezetét I. a lenti ábrán. …
Érdekel a cikk folytatása? »Az Ázsiai haragossikló és az Ibériai rézsikló
Ázsiai haragossikló Coluber ravergieri Jegyei: erőteljes sikló, hosszúkás, a nyaktól jól elhatárolt fejjel; szembogara kerek; testi pikkelyei enyhén ormósak farka hosszú. Teste a szürke különféle árnyalatait öltheti. A fej felső oldalán lévő rajzolat változatos, lehet egészen sötét is. A szemet és a szájszegletet általában sötét sáv köti össze. A hát …
Érdekel a cikk folytatása? »A Kis-ázsiai törpesikló, a Kámzsás sikló és a Macskakígyó
Kis-ázsiai törpesikló Eirenis modestus Jegyei: termete kicsiny, de szeme nagy, feje alig határolódik el a nyaktól. Háta és oldala többnyire egyszínű világosbarna, szürkésbarna vagy rőtes homokszínű, ritkán sötéten foltos. Hasa piszkosfehér vagy sárgás. A test színeivel erős kontrasztot képez a fekete fejmintázat. Teljes hossza 50-60 cm. Elterjedése: az Égei-tenger szigetein, …
Érdekel a cikk folytatása? »A Fitosorrú és a Hegyi vipera
Fitosorrú vipera Vipera latasti Jegyei: közepes méretű vipera, feje jól elkülönül a nyaktól, lágy orrszarvacskája van és ormós pikkelyei; szembogara függőlegesen metszett. Háta és oldala világosszürke, sárgásszürke, vörös- vagy sötétbarna. Hátszalagja szaggatott vagy hullámos, többnyire széles, a hímeknél általában feketés vagy fekete, a nőstényeknél szürke vagy barnás. Oldalán sötét foltok …
Érdekel a cikk folytatása? »