Dél-Amerika két leghatalmasabb országa, Argentína és Brazília határán található az Iguazú-vízesés. A helyi indiánok nevezték el így a saját nyelvükön „nagy víznek” . A vízesés valóban rászolgált nevére. Az Iguazú folyón kialakult zuhatag 275 különböző ágban omlik a 72 méteres mélységbe. Olyan óriási hangot ad ki, hogy akár 20-25 kilométeres …
Érdekel a cikk folytatása? »Kedvencek temetője
Stephen King regénye alapján készült el a Kedvencek temetője című horrorfilm 1989-ben, Mary Lambert rendezésében. A forgatókönyvet is Stephen King írta. Mindenki elgondolkodott már azon, hogy van e élet a halál után. És azon gondolkodott már valaki, hogy mi van, ha a holtak visszatérhetnek az életbe? Egy indián legenda szerint …
Érdekel a cikk folytatása? »Amazónia
Az aranyban, olajban gazdag esőerdő vidékét közel negyven esztendeje 20-%-ban kiirtották. Tönkretevői gazdag brazil elit rétegből kerülnek ki. Főleg marhatenyésztést és szójatermesztést folytatnak a megritkított területeken, farmer gazdaságokban. A kormány emberei állandóan leplezik, figyelik az agresszív, illegális esőerdő irtóit, de csak helikopterrel sikerül a hatalmas vidéken garázdálkodókat feltérképezni, akik nagy …
Érdekel a cikk folytatása? »Piramisok Latin-Amerikában
Annak ellenére, hogy az egyiptomi gizai piramisok iránti érdeklődés egyre növekszik, valójában az amerikai kontinensen több piramist találhatunk, mint a világ többi részén együttvéve. Az olmékok, maják és aztékok mind piramisokat építettek isteneik számára és uralkodóik sírhelyéül. Sok városállamukban a piramis a mindennapi élet középpontjában állt, itt végezték szertartásaikat, az …
Érdekel a cikk folytatása? »A maja civilizáció rejtélyes eltűnése
A VIII. és IX.század vége között valamilyen, egyelőre ismeretlen esemény alapjaiban rázta meg a maja civilizációt. A klasszikus kori városok délen egymás után elnéptelenedtek, és i.sz. 900-ra a civilizáció azon a területen összeomlott. Ennek oka egyelőre ismeretlen, bár a tudósok felállítottak néhány elméletet. Vannak, akik szerint a IX.századra a maják …
Érdekel a cikk folytatása? »A kővárosok kora: a klasszikus maja kor, i.sz. 250-900
A klasszikus kor, amely i.sz. 250 körül kezdődött, a maja birodalom aranykora volt. Mintegy negyven jelentős nagyváros épült, mint például Tikal, Uaxactun, Copan, Bonampak, Dos Pilas, Calakmul, Palenque vagy Rio Bec. A nagyvárosok népessége 5000 és 50000 fő között váltakozott, a virágkoban pedig az egész maja népesség elérte a kétmillió …
Érdekel a cikk folytatása? »Korai maja civilizáció, i.e. 1800 – i.sz. 250
A legkorábbi maja letelepedés időszámításunk előtt 1800-ra datálható, ezt nevezik preklasszikus (vagy más néven formatív) kornak. A korai maják földművelők voltak, olyan növényeket termesztettek, mint a kukorica, bab, tök, vagy a manióka. A preklasszikus kor közepén – kb. időszámításunk előtt 300-ig – a maja földművelők elkezdtek terjeszkedni mind az alföldeken, …
Érdekel a cikk folytatása? »A maja birodalom elhelyezkedése
A maja birodalom, a mai Guatemala alföldjein található központjával, virágzását az időszámításunk szerinti VI.században érte el. A maják kivételesen magas szintre fejlesztették mezőgazdaságukat, agyagművességüket és fazekasságukat, a hieroglifa-írást és naptárkészítést, valamint a matematikát. Számos építészeti remeket és szimbólumokban gazdag művészeti alkotást hagytak maguk után. I.sz. 9oo óta azonban legtöbb nagyvárosuk …
Érdekel a cikk folytatása? »Az európaiak hódítása és az Azték Birodalom bukása
Az első európai, aki eljutott Mexikóba, Francisco Hernández de Córdoba volt. Kubából érkezett Yukatánba három hajóval, száz emberével 1517-ben. Amikor visszatért Kubába, az ő jelentésére Diego Velásquez kormányzó Hernán Cortést küldte nagyobb erőkkel Mexikóba. Cortés 1519-ben ért partot Tabasco városánál, ahol az őslakosoktól sokat hallott a nagy azték civilizációról, melynek …
Érdekel a cikk folytatása? »Az Azték Birodalom
Az aztékok intenzív földművelésen és öntözésen alapuló mezőgazdaságuknak, valamint erős katonai szervezettségüknek köszönhetően sikeres államot, majd birodalmat építettek ki. 1428-ban Itzcoatl vezetésével az aztékok szövetséget kötöttek több népcsoporttal, a texocanokkal és a tacubanokkal, hogy megküzdhessenek a rivális a tepanecekkel. Itzcoatl örököse, I. Montezuma 144o-ben került hatalomra, őt az azték birodalom …
Érdekel a cikk folytatása? »