Tag Archives: járvány

A járványfolyamat törvényszerűségeivel, a betegségek és járványok keletkezésével, terjedésével és megszűnésével foglalkozó tudomány. Kutatja azokat az okokat, amelyek betegségek keletkezéséhez vezetnek és vizsgálja mindazokat a körülményeket, amelyek azok terjedését, fennmaradását elősegítik, illetve befolyásolják. Feladata az is, hogy e törvényszerűségek feltárása alapján eljárásokat dolgozzon ki az egyes fertőző betegségek megfékezésére, megelőzésére, …

A közegészségtan különböző ágai sok fertőző betegség vonatkozásában elválaszthatatlanok a járványügyi munkától. Ezekről a társadalmi tényezők járványfolyamatra gyakorolt hatásának ismertetésekor lesz bővebben szó. A járványtani munkában az orvostudomány különböző ágazatain kívül egyéb tudományágaknak is fontos szerep jut. Ezek között igen jelentős a statisztika. Statisztikai módszerekkel tanulmányozzák a fertőző megbetegedések és …

A részletes járványtan egyenként foglalkozik a fertőző betegségekkel. Feladata, hogy minden egyes betegség járványfolyamatát tanulmányozza, tisztázza az erre ható tényezőket, s ezek alapján állapítsa meg a megelőzés és a védekezés módjait. A fertőző betegségek járványtani vizsgálatában különböző módszerek használatosak. Ezek közül a következőket említjük meg: a) A leíró (deskriptív) epidemiológia …

A szerzett immunitás lehet természetes és mesterséges. 1. Szerzett természetes immunitás keletkezik egyes fertőző betegségek kiállása után. Az így létrejött immunitás tartama különböző fertőző betegségek esetében lényegesen eltér egymástól, pl. a kanyaró kiállása úgyszólván az egész életre védetté teszi a szervezetet, míg az influenza utáni immunitás csak rövid ideig tart. …

A járványfolyamat akkor marad fenn, ha a fertőzőforrásból a külvilágba került kórokozó valamilyen terjedési módon fogékony emberi szervezetbe jut. Az ember fogékonysága a különböző fertőző betegségekkel szemben eltérő. Vannak betegségek, amelyekre a fogékonyság általános (pL kanyaró, influenza stb.). Más betegségekben viszont akkor sem betegszik meg mindenki, ha a fertőzés összes …

A kanyaró az egyik leggyakoribb kiütéses vírusfertőzéses gyerekbetegség. Pontosan 14 napos lappangási időszaka van, és igen ragályos. A kanyaró első jelei általában hasonlítanak a megfázás tüneteihez, s mellettük mind magasabbra szökik a láz, majd apró, fehér pontok jelennek meg a szájban, az arc belső oldalán (Koplik-féle foltok). A gyerek szeme …

A vérhas a vastagbél-nyálkahártya bakteriális fertőzése. Az akut, ragályos, fertőző betegség kórokozója a vastagbél nyálkahártyáját támadja meg. Láz, erős hasi fájdalom, gyakori véres, nyálkás, gennyes székletürítés lép fel. Naponta akár harminc görcsös hasmenés is jelentkezhet. A kórokozó baktérium mérgező anyagokat, úgynevezett exotoxinokat termel, amelyek bénulást és központi idegrendszeri zavarokat idézhetnek …

A középkori nagy pestisjárványokat lehet. hogy nem is a patkányok terjesztették – erre a következtetésre jut Barney Sloane brit régész kutatásai után. Sloane korábban kiaknázatlan források alapján megrajzolta az 1348-49-es londoni pestis terjedésének idővonalát. E szerint a pestis novemberben jelent meg először, és áprilisban tetőzött. Ez arra utal, hogy a …

Lehetséges, hogy a rettegett fekete halált, amely Európa népességének majd felét elpusztította, nem is a patkányok okozták. Egy brit régész a kutatásai alapján kétségbe vonja, hogy a pestist bolhák és patkányok terjesztették, és hogy egyáltalán a bubópestis okozta a hatalmas járványt. Miután tíz évig kutatta, hogy mi lehet a fekete …

Tapasztalati tény, hogy az egészségtelen lakáskörülmények reumás lázra hajlamosítanak. Vidéki, reumás lázas betegeink kórelőzményében majdnem minden esetben megtalálható a földes padló vagy a vályogból épült, túlzsúfolt lakás. A lakáskörülmények megjavításáért folyó propaganda a lakosságnak is szóljon: a falusi lakosság egyéni erejéből is, állami segítség felhasználásával is. törekedjék egészségtelen lakáskörülményeinek felszámolására: …