A feltevések szerint a kivi több mint 80 millió évvel ezelőtt jelent meg Új-Zélandon, amikor a sziget még összeköttetésben állt más szárazföldekkel. Új-Zéland jóval az emlősök kialakulása előtt vált szigetté, ezért az ottani madarak úgy fejlődhettek ki, hogy nem voltak emlős vetélytársaik, illetve ragadozóik. Az emberek érkezése előtt tulajdonképpen csak …
Érdekel a cikk folytatása? »Fácánok
A fácánok többsége erdős, ligetes területek lakója. Napközben a talajon járkálnak, éjszakára azonban a fák ágaira telepednek. Erős lábukkal a korhadó levelek között kapirgálva keresgélik táplálékukat. A talaj felszínén levő rovarokat, férgeket, növényi magvakat szedegetik. Igen jól tudnak gyalogolni, ha pedig veszélyt éreznek, igen gyorsan képesek elfutni – ritkábban menekülnek …
Érdekel a cikk folytatása? »A strucc
A strucc a ma élő legmagasabb és legtestesebb madár. Több más rokonához – a nandukhoz, az emuhoz, a kazuárokhoz és a kivikhez – hasonlóan teljesen röpképtelen csak járni, futni tud. A futómadarak tudományos neve: lapos szegycsontúak. A strucc száraz, nyílt síkvidékeken, félsivatagokban, és szavannákon honos. Afrikában sokfelé elterjedt. Futáshoz alkalmazkodott, …
Érdekel a cikk folytatása? »A csíkos kivi
A feltevések szerint a kivi több mint 80 millió évvel ezelőtt jelent meg Új-Zélandon, amikor a sziget még összeköttetésben állt más szárazföldekkel. Új-Zéland jóval az emlősök kialakulása előtt vált szigetté, ezért az ottani madarak úgy fejlődhettek ki, hogy nem voltak emlős vetélytársaik, illetve ragadozóik. Az emberek érkezése előtt tulajdonképpen csak …
Érdekel a cikk folytatása? »A hattyúk
A hattyúk jól megtermett, feltűnően hosszú nyakú madarak. Mind a nyolc fajuk sokat időzik a vízen, ahol fejüket és nyakukat a felszín alá dugva, olykor tótágast állva, „szűrögetéssel” táplálkoznak. Némelyikük legel is – a koszkoróhattyú például vízi otthonához közeli rétekre jár, az eurázsiai kis hattyú pedig gyakran keres fel szántóföldeket, …
Érdekel a cikk folytatása? »Sirályfélék
A sirályok a legismertebb tengeri madarak. Az Észak- és a Déli-sarkvidékek között mindenhol elterjedtek, a legkevesebb fajjal a trópusokon képviseltetik magukat. Fő lakóhelyük a tengerpart, bár halászflották nyomában, szárazföldtől távol sem ritka látvány egy-egy csapat. Gyakran megtalálhatóak folyók, tavak és mocsarak közelében is. Van azonban néhány fajuk, amely a költési …
Érdekel a cikk folytatása? »Gyöngybagoly
Az első bagolyszerű madarak valamikor a földtörténeti középidő felé jelentek meg a Földön. Az Antarktisz és néhány távoli sziget kivételével az egész világot benépesítik. A gyöngybagoly a világ majdnem minden részén megtalálható; ez a legelterjedtebb szárazföldi madárfaj. Alighanem ez a bagoly él a legközelebb az emberhez – a többi bagolyfajhoz …
Érdekel a cikk folytatása? »A “vérző szívű” luzoni csillagosgalamb
Ez a különleges galamb csak látszólag sérült meg: a mellén látható vérvörös folt a faj jellegzetessége. A folt közepe élénk vörös, körülötte lefelé fokozatosan halványodik, ezáltal még megtévesztőbb. Csak a Fülöp-szigeteken található meg, azon belül is az északi részen, a Luzon nevű szigeten. Sok száz évvel ezelőtt csak egy faj …
Érdekel a cikk folytatása? »Repülő Hófehérke: a Bali-seregély
A Bali-seregély a trópusi seregélyek közül talán a legszebb. Bali szigetén kívül – amelynek nemzeti madara lett – máshol nem található meg. Hófehér a tollazata, fején hosszú bóbitát visel. Szeme körül hosszúkás, a nyakáig húzódó élénk kék foltot visel, ami valójában csupasz bőr. Szárnya és farka végén a toll fekete, …
Érdekel a cikk folytatása? »Kígyászkeselyű
A kígyászkeselyű szokatlan külsejű madár igen hosszú lábakkal. Megtalálható egész Afrikában a Szaharától délre. A szavannás, füves területek lakója. A kígyászkeselyű (Sagittarius serpentarius) számára előnyös a megművelt területek terjedése, ugyanis ezzel együtt élőtere is növekedik. Megbecsülésnek örvend, mivel a patkányokat és kígyókat pusztítja. A túlzott urbanizáció azonban semmiképp nem kedvez …
Érdekel a cikk folytatása? »