A náci vezetők nem érték be a hadsereg 36 hadosztályra való bővítésével, hanem rövidesen megkezdték annak intenzív gépesítését is mivel a kor modern hadserege gépek nélkül már mit sem ért. Különösen a páncélos-hadviselés terén mutatkozó lehetőségek ragadták meg a figyelmét a vezetőknek legfőképpen Heinz Wilhem Guderian tábornoknak,és még ugyanabban az …
Érdekel a cikk folytatása? »A Németek háborúra való készülésének kezdetei
Hitler hatalomra kerülése után kezdetekben kevés figyelmet szentelt a fegyveres erők fejlesztésére, mivel a politikai törekvésit tartotta előbbre, de a gazdasági és különböző párton belüli viták miatt is kevésbé volt fontos a hadsereg bővítése. A folyamat csak a hosszú kések éjszakája után (1934. június 30.) bontakozhatott ki. A Führer az …
Érdekel a cikk folytatása? »A nácik célja
Mikor az NSDAP, és Hitler hatalomra került, egyetlen dolog volt a fő céljuk, az, hogy eltöröljék a számukra megalázó versailles-i békeszerződést, és elfoglalni azokat a területeket, amelyeken német ajkú emberek élnek, és éltek. Adolf Hitler a Mein Kampf című könyvében kijelentette, hogy a népek boldogsága, és jóléte életterük nagyságától függ. …
Érdekel a cikk folytatása? »Az NSDAP
A Nemzeti Szocialista Német Munkáspárt (Nationalsozialistische Deutche Arbeiterpartei) későbbi ismertebb nevén a náci párt 1933. és 1945. között kormányozta Németországot. A Hitler által vezetett NSDAP hatalomra kerülése után is folytatta erőszakos politikáját, és ezáltal totális uralomra tört. A Reichstag épületének felgyújtása után (bár tagadták, hogy a német munkáspárt gyújtotta volna …
Érdekel a cikk folytatása? »Németország belpolitikai válsága az 1920-as évek környékén
A büszkeségéből megalázott nemzetet rövidesen súlyos gazdasági krízis is sújtotta. A weimari kormány a források növelésére hihetetlen mennyiségben bocsájtotta ki a fedezet nélküli bankjegyeket, így 1923-ra a márka jelentősen veszített az értékéből a dollárhoz képest. Ezt követte Németország ipari központjának, a ruhr-vidéknek francia katonai megszállása, arra hivatkozva, hogy a weimari …
Érdekel a cikk folytatása? »Németország megszorításai az első világháború után
Az első világháború győztes hatalmai körében általánosan elfogadott volt az a nézet, amely „a porosz militarizmust” nevezte meg az első világháború kirobbanásának egyik legfontosabb okaként. A szövetséges hatalmak a legfőbb céljuknak tekintették, hogy a jövőben lehetetlenné tegyék Németország számára egy támadó háború elindítását. Ennek érdekében az új hadsereget a reichswehrt …
Érdekel a cikk folytatása? »A Versaillesi békeszerződés Németország szempontjából
1919.junius 28-án az antanthatalmak békeszerződését írattak alá a versailles-i palota tükörtermében az első világháború egyik vesztesével Németországgal. A kontaktus célja a legyőzött ellenfél ártalmatlanná tétele volt,hogy Németország soha többé ne legyen képes háborút kezdeményezni. A szerződés értelmében az antant birtokaiba került gyarmatain kívül további 70,6 ezer négyzetkilométer terület és vele …
Érdekel a cikk folytatása? »Kitört a második világháború
Lengyelország lerohanása 1939. szeptember 1-jén hajnalban a néhány nappal előbb Danzig kikötőjébe „látogatás” címén befutott Schleswig-Holstein nevű német hadihajó lőni kezdte a Westerplatte-félsziget lengyel őrszázadát. Ugyanebben az időpontban szárazföldön és levegőben hadüzenet nélkül megkezdődött az általános német támadás Lengyelország ellen. A brit és a francia kormány ultimátumban szólította fel Németországot, …
Érdekel a cikk folytatása? »